Szerdán a legbonyolultabb táblás játékban, a goban nyert egy mesterségesintelligencia-program a világ legjobbjának tartott versenyző ellen. Hogyan jutott el idáig, most akkor sírjunk vagy nevessünk?
1979. július 15-én Monte Carlóban a Carnegie Mellon Egyetem (CMU) BKG 9.8 programja legyőzte Luigi Villa-t, a backgammon újdonsült világbajnokát. Ez volt az első alkalom, amikor valamilyen elismert szellemi tevékenység number one-ja vereséget szenvedett egy ember által fejlesztett entitástól – programtól, mesterségesintelligencia-programtól…
1996. február 10-én Deep Blue, az IBM sakkozó számítógépe legyőzte az akkori világbajnok Gary Kaszparovot. Deep Blue-nak szintén volt köze a CMU-hoz – 1985-ben ott kezdték el fejleszteni. 1997. májusban ismét asztalhoz ült Kaszparovval, és hat játszmában 3,5-2,5-re verte.
2016. március 9-én a Google AlphaGo go-algoritmus a szöuli Négy Évszak hotelben hatalmas csata után megnyerte a világranglista ötödik helyezett, de a jelenlegi legjobb játékosnak tartott dél-koreai Lee Szedol elleni ötjászmás sorozat első játszmáját. Az agresszív játékstílusáról ismert Szedol 3 óra és 30 perc után feladta. Az AlphaGo tavaly októberben az Európa-bajnok, a világranglistán viszont csak 633. helyen álló kínai származású Fan Huit győzte le 10 játszmából 8 alkalommal.
Backgammon, sakk, go – mesterségesintelligencia-programok mind bonyolultabb logikai játékokban diadalmaskodnak a terület legjobb versenyzői felett. Egyszerűbbtől nehezebbig, a legnehezebbig haladva, közel két évtizedes ciklusokban ugornak szintet.
Mi a go?
A kicsit a sakkra emlékeztető (szintén megnyitásra, közép- és végjátékra bontható) go kínai eredetű, körülbelül 4 ezer – de minimum 2500 – éves táblás játék. Ketten játsszák, viszonylag egyszerű szabályrendszere ellenére rendkívül gazdag a stratégiai lehetőségekben.
A két játékos felváltva helyezi a táblára fekete és fehér köveit egy 19×19 mezős táblán, céljuk, hogy nagyobb területet foglaljanak el ellenfelüknél. A táblára tett kövek csak akkor mozdíthatók el, ha elfogták őket. Az elfoglalt területeket és elfogott köveket a játék végén számolják össze, abból derül ki, hogy ki szerzett több pontot. Pontozás mellett úgy is nyerhetünk, ha az ellenfél feladja.
Régészeti leletek tanúsága alapján a legősibb változatot 17x17-es táblán játszották Kínában. Koreába az 5., Japánba a 7. században már 19x19-ben jutott el. A nyugati világban a 19. század vége óta népszerű. A legtöbb versenyen mérik a játékosok idejét, mindketten egyenlő eséllyel indulnak, bár ritkán, de lehet hendikeppel is.
Go és mesterséges intelligencia
A go annyira összetett, hogy sokáig bármelyik jobb versenyző megverte a legjobb programot. Pont a komplexitása miatt egyre divatosabb az MI-kutatásban. Mivel a sakknál exponenciálisan összetettebb, világbajnokok megveréséhez a sakkprogramokénál jóval kifinomultabb algoritmikus elvek kellenek.
Az első áttörésre az Amerikai Gokongresszus 2008 augusztusában rendezett versenyén került sor, amikor a francia MoGo, igaz 9 kő előnnyel indulva, de legyőzte Myungwan Kim dél-koreai nagymestert. A program újabb változata 2009-ben már egyenlő feltételek mellett nyert egy másik nagymester ellen.
Az igazi beindulást azonban a Google és a Facebook színrelépése jelentette. Előttük általában az úgynevezett Monte Carlo keresési/optimalizálási módszerrel próbálkoztak, de tartós sikereket nem értek el vele.
A két mamutcég új megközelítést dolgozott ki, előre meghatározott lépéssorok helyett a képfelismerésre és kategorizálásra, fordításra, hangutasítások feldolgozására használt gépi tanulásból indultak ki. A vizuális és egyben ösztönös, intuitív megközelítés sikere a gépi tanulás legígéretesebb területén, az úgynevezett mélytanulásban (deep learning) előszeretettel használt mintafelismeréstől függ. A Facebook decemberben pontosított: a mélytanulást a Monte Carlo módszerrel kombinálta.
A Google londoni MI laborjában, a DeepMindban két év alatt fejlesztett AlphaGo sikereivel azonban eldőlni látszik a versenyfutás.
A diadalmas AlphaGo
A fejlesztők még tavaly nyáron is azt mondták, hogy tíz év kell egy topjátékos legyőzéséhez. Hatalmasat tévedtek. AlphaGo nemcsak felveszi a versenyt a legjobbakkal, hanem óriási adatmennyiséget elemezve és gyakorolva rajta, saját magától is tanul, és nem akárhogy: októberben még az esélytelenek nyugalmával állhatott volna ki Lee Szedol ellen, március elején viszont már ő nyert. Azóta folyamatosan pallérozta tudományát, egyik játszmát a másik után zavarta le, önmaga volt az ellenfél is.
A gépi tanulás két egymást kiegészítő, kisegítő formáját használja. Elsajátította azt is, hogy hogyan használhatja ki legjobban a rendelkezésére álló időt. Más programokhoz hasonlóan a számításokban rejlik a legfőbb ereje, így képes bővíteni a lehetséges előnyös lépések számát, miközben speciális keresési eljárással következtet a kimenetükre.
Szerdai sikere fejlesztőit is ledöbbentette.
Mit jelent a győzelem?
A világsajtó a mesterségesintelligencia-fejlesztések újabb mérföldkövéről, messzire vezető következményekről beszél, valószínűleg felerősödnek a szigorúbb szabályozást követelő (általában dilettáns) hangok is. Ahogy Deep Blue Kaszparov feletti diadalával sem született világmegváltó vagy rontó MI, ugyanúgy AlphaGo sem teljesíti be tetszés szerint a délibábos álmokat vagy az indokolatlan félelmeket, riogatásokat.
Ne felejtsük el, hogy a go elképesztő komplexitása ellenére is szabályokba zárható, és ugyan az intuíció fontos szerephez jut benne, de a gép győzelméhez nem kellenek azok a tulajdonságok, amelyek megkülönböztetik az értelmet a szimpla intelligenciától: én- és öntudat, intenciók, érzelmek.
A következmények valószínűleg a gépi tanulás még jobb „PR-jában”, a szakterületre csordogáló nagyobb pénzösszegekben és a hétköznapokban is hasznosuló alkalmazásokban lesznek majd mérhetők.
Kevin Sabet szerint az átlag embernek fogalma sincs róla, kik állnak a legalizáció népszerűsítése mögött. Ahogy arról sem, milyen veszélyeket rejt a mostani marihuána, ami messze nem „könnyű drog”.
Az orosz elnöknek szerdán a Sberbank „Utazás a mesterséges intelligencia világába” című konferenciáján bemutatták az ország legnagyobb pénzintézetének táncoló robotját.
Az Európai Bizottság bevándorláspolitika területén történő lopakodó hatáskörelvonásáról tartott konferenciát az MCC Migrációkutató Intézete és az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!