Az MIT a drónokat a madarak tájékozódási reflexeivel vértezte fel, egy szimulált erdőben is sikeresen repülnek már.
A drónok már nemcsak divatból kötelezőek 2016-ban, hanem hasznos segítőtársai is az embernek, filmeznek fotóznak és követik gazdáit, mint az ebek és felügyelnek objektumokra is akár. A tájékozódás viszont eddig elég sebezhető pontjuk volt, kellett mindig valamiféle emberi segítség. Az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Lab egy szimulált erdővel sikeresen idomította drónjait, hogy viselkedjenek úgy, mint a kolibrik. Kikerülik így a mesterséges akadályokat és speciális figurákat is bemutatnak, valós időben változtatják meg a repülési céljukat, igazodnak a változó környezethez és akadályokhoz miközben feltérképezik és megtalálják a szabad repülésre lehetőséget adó légi utakat. Mindezt automatikusan és saját mesterséges intelligenciájukra támaszkodva teszik.
A drónok legnagyobb problémája a kísérlet közben a kezdetben az volt, hogy adaptálódjanak a környezetükhöz és döntéseket tudjanak hozni emberi segítség nélkül is. A drón AI-ja könnyen tanul, a kísérleteket a hadseregben felderítési feladatokra és szőlészetekben a szőlőtőkék ellenőrzésére akarják először majd felhasználni éles bevtésekben, ahol a drónoknak maguknak kell megoldani a feladatukat (az első esetben a környezetet körbejárni és feltérképezni, a második esetben pedig a szőlőtőkék állapotának a felmérésében), mindezt úgy, hogy semmiféle előre beprogramozott feladatot nem kapnak, csak egy alap célt, amit maguknak kell megoldaniuk. Az MIT megoldása egy új automatikusan tanuló szoftverre épül, ez nem az akadályokat próbálja kikerülni, hanem a szabad és repülhető tereket keresi folyton folyvást szenzoraival és ezeket a réseket és lehetőségeket tanulja és figyeli (mert változnak közben) folyamatosan miközben repül. A cél egy teljesen önállóan „gondolkodó” drón generáció kifejlesztése, ami erdőben is úgy tud repülni, mint szabad térben.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
Az első világháború hatása és hagyatéka mindaddig meghatározó lesz az emberiség életében, amíg nem jön egy újabb, hasonlóan nagy kataklizma, amely megint teljesen átrendezi a térképet. Interjúnk.
„Orbán Balázs, Kis főni az ELTE-ÁJK-n védi Phd-dolgozatát” – ezzel a felütéssel kezdte írását Polyák Gábor.
Amerikában teljesen lemondtak róla, Európában még ragaszkodnak hozzá, csak az a kérdés, meddig.
A MaxxPro MRAP-ba csapódó drón támadásáról készült videó futótűzként terjed a közösségi médiában.
Rutinosan menekül a Tisza-vezér.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
