Nagyvárosaink akkor válnak élhetőbbé, ha a rendelkezésükre álló anyagi források mellett az infokommunikációs technológiákat is minden területen alkalmazzák. Az intelligens város koncepció nem új, viszont a legújabb ICT-megoldások, köztük a dolgok internete (IoT) teszik kivitelezhetővé.
De mi az az intelligens város?
Az intelligens város – smart city – az ICT-vel javítja fel szolgáltatásainak minőségét és interaktivitását, lakók és városvezetés, kormányzati szervek közti kapcsolatokat, csökkenti a költségeket, optimalizálja az erőforrások használatát.
Kormányzati és egészségügyi szolgáltatások, közlekedés- és forgalommenedzselés, városi mezőgazdaság, energia- és hulladékkezelés stb. a kivitelezésben, azt segítő gördülékenyen működő, kihívásokra valósidőben reagáló alkalmazások fejlesztésében egyaránt érintett szektorok. A felhőszámítás-alapú okos technológiákkal a város infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai masszívabban kapcsolódnak össze, és következményként hatékonyabban működnek.
Az általános és különféleképpen értelmezhető smart city koncepciót az utóbbi években sok nagyobb település tette magáévá, némi túlzással ahány város, annyi megvalósítási módszer. Csak Kínában fut kb. 300 projekt. Egyesek az építkezésekben, mások (például Brazíliában) a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások javításában látják a lényegét.
Az ICT mellett a városlakó a különféle projektek közös nevezője: érezze otthon magát, legyen az „intelligencianövekedés” aktív részese.
A növekedés adatokon alapul, ezeket az adatokat szenzorok gyűjtik, és a fizikai infrastruktúra minél eredményesebb működtetésére használják. Végeredményben emberi, közösségi és gépi intelligencia valamennyi aspektusa az okos városban integrálódik egybe.
Szenzorok és 5G
Nagy általánosságban smart cityn egyébként elsősorban szenzorok használatát értik, például az utcai kivilágítás és jelzőlámpák energiafogyasztását csökkentő vezeték nélküli érzékelőket, a dolgok internetének meghatározó részét képező érzékelőhálózatokat. Az akadozásmentes üzemeltetéshez a szenzorok energiaellátását – és úgy általában minden ICT-eszközét – viszont ideje lenne megoldani, mert hosszú ideig kell működniük.
Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke és Informatikai tagozatának vezetője szerint az érzékelők energiaellátására az 5G lesz a megoldás, amelyben nem kell folyamatosan kommunikálniuk, és képesek szabályozni a működésüket.
Az 5G rengeteget lendít majd ezeken a projekteken, igazából „az teszi a városokat intelligens városokká” – állítja Hartmut Kremling, a Vodafone jövőtechnológia szakértője. A mai mobilkommunikáció elsősorban a személyek közötti kapcsolatot szolgálja, de egyre gyakrabban köt össze gépeket és különféle eszközöket is.
Az 5G-vel gépek, az IoT részei közti kommunikációban jön komoly minőségi ugrás: például intelligens lámpák figyelik és irányítják a forgalmat, akadályozzák meg a dugókat, parkolók érzékelői közvetlenül az autó navigációs rendszerének küldik az adatokat, a rendszer pedig ezen adatok alapján kalauzolja a sofőrt a legjobb parkolóhely felé. Kremling szerint az 5G lesz az IoT alapja.
Az intelligens város érzékelői természetesen nemcsak „földi dolgokat”, hanem a vizet és a levegőt is monitorozzák: előbbit többek között a szivárgások megakadályozására, utóbbit pedig a légszennyezés mértékének vizsgálatára.
Pólusok
Egy smart city azonban nemcsak hatékony, hanem szórakoztat is.
2014 végén Bristolban – művészi projekt részeként – néhány hétig infravörös érzékelőhálózattal „toldották meg” az utcai lámpákat. A szenzorok rögzítették az arra járó gyalogosok árnyékát, majd a lámpákon keresztül más gyalogosoknak vetítették le.
Az intelligens városnak azonban akadnak kevésbé szórakoztató oldalai is.
Társadalomtudósok az arcfelismerő rendszerek, az egyre automatizáltabb rendvédelmi eszközök veszélyeire, velük elkövetett visszaélésekre, és összességében a városlakó láthatatlanabb, de biztosabb megfigyelésére figyelmeztetnek. Egy kicsit 1984-szerűen.
Nyilván túloznak, ráadásul egy technológia önmagában semleges, a felhasználótól függ, mivé válik. A valósidejű adatgyűjtés, -elemzés, és az előrejelző modellezés együttes alkalmazása mindenesetre ezt a forgatókönyvet is lehetővé teszi.
Az intelligens várost megalapozó technológiák legfontosabbika, a dolgok internete kitüntetett jelentőségű az IVSZ stratégiájában.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A wellnessre építve próbálják visszacsábítani a turistákat a bányakatasztrófa után.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az elmúlt időszak lehetőséget adott a szolgáltatóknak, hogy felhasználóik üzeneteit szkenneljék, és kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Palotás János publicista nagyon szeretné aláásni a magyar energiaellátást.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
Többen meghaltak a dróncsapásban.
Az USA elnöke minden korábbinál hatalmasabb katonai csapásokat helyezett kilátásba.
