Nagyvárosaink akkor válnak élhetőbbé, ha a rendelkezésükre álló anyagi források mellett az infokommunikációs technológiákat is minden területen alkalmazzák. Az intelligens város koncepció nem új, viszont a legújabb ICT-megoldások, köztük a dolgok internete (IoT) teszik kivitelezhetővé.
De mi az az intelligens város?
Az intelligens város – smart city – az ICT-vel javítja fel szolgáltatásainak minőségét és interaktivitását, lakók és városvezetés, kormányzati szervek közti kapcsolatokat, csökkenti a költségeket, optimalizálja az erőforrások használatát.
Kormányzati és egészségügyi szolgáltatások, közlekedés- és forgalommenedzselés, városi mezőgazdaság, energia- és hulladékkezelés stb. a kivitelezésben, azt segítő gördülékenyen működő, kihívásokra valósidőben reagáló alkalmazások fejlesztésében egyaránt érintett szektorok. A felhőszámítás-alapú okos technológiákkal a város infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai masszívabban kapcsolódnak össze, és következményként hatékonyabban működnek.
Az általános és különféleképpen értelmezhető smart city koncepciót az utóbbi években sok nagyobb település tette magáévá, némi túlzással ahány város, annyi megvalósítási módszer. Csak Kínában fut kb. 300 projekt. Egyesek az építkezésekben, mások (például Brazíliában) a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások javításában látják a lényegét.
Az ICT mellett a városlakó a különféle projektek közös nevezője: érezze otthon magát, legyen az „intelligencianövekedés” aktív részese.
A növekedés adatokon alapul, ezeket az adatokat szenzorok gyűjtik, és a fizikai infrastruktúra minél eredményesebb működtetésére használják. Végeredményben emberi, közösségi és gépi intelligencia valamennyi aspektusa az okos városban integrálódik egybe.
Szenzorok és 5G
Nagy általánosságban smart cityn egyébként elsősorban szenzorok használatát értik, például az utcai kivilágítás és jelzőlámpák energiafogyasztását csökkentő vezeték nélküli érzékelőket, a dolgok internetének meghatározó részét képező érzékelőhálózatokat. Az akadozásmentes üzemeltetéshez a szenzorok energiaellátását – és úgy általában minden ICT-eszközét – viszont ideje lenne megoldani, mert hosszú ideig kell működniük.
Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke és Informatikai tagozatának vezetője szerint az érzékelők energiaellátására az 5G lesz a megoldás, amelyben nem kell folyamatosan kommunikálniuk, és képesek szabályozni a működésüket.
Az 5G rengeteget lendít majd ezeken a projekteken, igazából „az teszi a városokat intelligens városokká” – állítja Hartmut Kremling, a Vodafone jövőtechnológia szakértője. A mai mobilkommunikáció elsősorban a személyek közötti kapcsolatot szolgálja, de egyre gyakrabban köt össze gépeket és különféle eszközöket is.
Az 5G-vel gépek, az IoT részei közti kommunikációban jön komoly minőségi ugrás: például intelligens lámpák figyelik és irányítják a forgalmat, akadályozzák meg a dugókat, parkolók érzékelői közvetlenül az autó navigációs rendszerének küldik az adatokat, a rendszer pedig ezen adatok alapján kalauzolja a sofőrt a legjobb parkolóhely felé. Kremling szerint az 5G lesz az IoT alapja.
Az intelligens város érzékelői természetesen nemcsak „földi dolgokat”, hanem a vizet és a levegőt is monitorozzák: előbbit többek között a szivárgások megakadályozására, utóbbit pedig a légszennyezés mértékének vizsgálatára.
Pólusok
Egy smart city azonban nemcsak hatékony, hanem szórakoztat is.
2014 végén Bristolban – művészi projekt részeként – néhány hétig infravörös érzékelőhálózattal „toldották meg” az utcai lámpákat. A szenzorok rögzítették az arra járó gyalogosok árnyékát, majd a lámpákon keresztül más gyalogosoknak vetítették le.
Az intelligens városnak azonban akadnak kevésbé szórakoztató oldalai is.
Társadalomtudósok az arcfelismerő rendszerek, az egyre automatizáltabb rendvédelmi eszközök veszélyeire, velük elkövetett visszaélésekre, és összességében a városlakó láthatatlanabb, de biztosabb megfigyelésére figyelmeztetnek. Egy kicsit 1984-szerűen.
Nyilván túloznak, ráadásul egy technológia önmagában semleges, a felhasználótól függ, mivé válik. A valósidejű adatgyűjtés, -elemzés, és az előrejelző modellezés együttes alkalmazása mindenesetre ezt a forgatókönyvet is lehetővé teszi.
Az intelligens várost megalapozó technológiák legfontosabbika, a dolgok internete kitüntetett jelentőségű az IVSZ stratégiájában.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Az a gyakorlat, hogy a szállások késve jutnak a nekik járó pénzekhez, a kormány számára elfogadhatatlan – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Miért vonzó a turisták szemében Budapest? Miben kellene erősödnie a fővárosnak ahhoz, még előkelőbb helyen lehessen a turisztikai desztinációk sorában? Többek között erről kérdeztük a BDPST Koncept vezetőjét, Orbán Ráhelt. Interjúnk.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
