Nagy a baj Parajdon: túl lassan haladnak a munkálatok
A több mint száz méter mély bányarendszer elárasztása családok százainak megélhetését lehetetlenítette el, a helyreállításról pedig továbbra is lassan születnek döntések.

135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.

Többtucatnyi kisvállalkozás zárt be az erdélyi Parajdon és környékén a tavaly májusban történt bányakatasztrófa óta. Főként a turizmusban, közétkeztetésben és utcai kereskedelemben érdekelt cégek szüntették be tevékenységüket – tudatta hétfőn István Róbert, a Hargita megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetője.
A székelyföldi intézményvezető a Hargita megyei prefektusi hivatal hétfői ülésén ismertetett jelentésében rámutatott: tavaly 135, a tevékenység megszüntetéséről szóló határozatot regisztráltak kisvállalkozók részéről – számolt be az Agerpres. Ezek többsége Parajdon és más, turizmusból élő környékbeli településeken működött – tette hozzá.

A kisvállalkozások bezárása szorosan összefügg a Parajdon 2025 májusában bekövetkezett bányakatasztrófával, amelyben a Korond-patak vize elöntötte a székelyföldi turizmus egyik meghatározó központjának számító sóbányát. A térség gazdasága azóta jelentős visszaesést szenvedett el.
István Róbert tájékoztatása szerint elsősorban az utcai kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások – kürtőskalács-, lángos- és vattacukorárusok – szüntették be tevékenységüket, de több szálláshely és panzió is a bezárás mellett döntött. A vállalkozók szerint a turistaforgalom visszaesése miatt fenntarthatatlanná vált a működés, ugyanakkor többen jelezték:
kedvezőbb körülmények esetén újraindítanák tevékenységüket.
A hatások a munkaerőpiacon is érezhetők: Parajdon a munkanélküliek száma 2025 májusa és decembere között 69-ről 121-re emelkedett. A térségben jelenleg nincs számottevő üres álláshely, a turizmusban dolgozók számára a legközelebbi munkalehetőségek Székelyudvarhelyen érhetők el, mintegy 37 kilométerre.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányát 2025 májusának végén öntötte el a felette folyó Korond-patak, amely néhány nap alatt teljesen feltöltötte a létesítményt. A bányát korábban Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjaként tartották számon, amelytől nemcsak a bányászok, hanem a térség vendéglátóiparának jelentős része is gazdaságilag függött.
Ezt is ajánljuk a témában
A több mint száz méter mély bányarendszer elárasztása családok százainak megélhetését lehetetlenítette el, a helyreállításról pedig továbbra is lassan születnek döntések.

(MTI)
Nyitókép: MTI/Veres Nándor