Magyar Péteréknek kedvezhet igazán a brüsszeli döntés: 180 fokos fordulat jöhet az EU migrációs politikájában

Fontos szakaszhoz érkeztek az uniós migrációs politika reformjáról szóló egyeztetések – írja a Politico.

A tárgyalások szerdai zárófordulón olyan új szabályozásról születhet döntés, amely radikálisan felgyorsítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását.

Beszámolók szerint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság egy olyan rendelet véglegesítésén dolgozik, amelynek értelmében a hatóságok a jövőben sokkal határozottabban léphetnének fel a biztonsági kockázatot jelentő, illetve az együttműködést megtagadó bevándorlókkal szemben. Lehetőség nyílna a hatósági őrizetbe vételre, hosszú távú beutazási tilalmak kiszabására, sőt, bizonyos esetekben házkutatási jogosítványokat is kapnának a nemzeti szervek.

A csomag leginkább vitatott eleme az úgynevezett return hubok, vagyis az Európai Unión kívül létrehozandó visszatérési központok rendszere. E szabály alapján a tagállamok a kiutasított személyeket az Unió határain kívüli bázisokra szállíthatnák át. 

A szigorítást a statisztikák is indokolják, hiszen az EU-ból távozásra kötelezett személyeknek jelenleg mindössze a 20-25 százalékát sikerül ténylegesen kitoloncolni.

A reform ugyanakkor az Európai Parlamentet is mélyen megosztotta. Komoly politikai vitát váltott ki, hogy a jobbközép Európai Néppárt a hagyományos centrista szövetségesei helyett a jobboldali frakciók támogatásával alakította ki a parlamenti álláspontot, jelezve a hangsúlyok eltolódását.

– jelezte a Portfolio. 

Magyar Péter miniszterelnök a választások óta is többször megerősítette, hogy Magyarországnak határozott és szigorú álláspontot kell képviselnie a bevándorlási kérdésekben. Mivel a készülő uniós szabályozás pontosan ezt a szigort valósítja meg, így az új vezetés előreláthatólag könnyebb témába vágó tárgyalásokra számíthat majd az EU-val.

A pragmatikus kompromisszum ráadásul létfontosságú pénzügyi kérdést is rendezne, a szabályozás ugyanis véget vethetne annak a két éve tartó folyamatnak, amelynek keretében Magyarországnak napi 1 millió eurós büntetést kell fizetnie.

A szerdai tárgyalásokon a politikai egyezség mellett néhány gyakorlati részletet is tisztázni kell. A feleknek dönteniük kell például arról, hogy a tagállamok kötelezően elismerjék-e egymás kiutasítási határozatait, valamint pontosan mikortól lépjen életbe az új rendszer.

Nyitókép: JOHN THYS / POOL / AFP

***