„Nekem nagy élmény volt meglesni a munkátokat, ezért kifejezetten örültem annak, hogy elhúzódott, de hogy éled meg te, akinek mindennapos a próbaszituáció? Mennyire zavar, ha át kell rendezni a programjaidat?
Nem volt ma fontos dolgom délután, így egyáltalán nem zavart. Amúgy meg belém van kódolva a változás – az a színészet egyik alapja is. A próbák arról szólnak, hogy van sok tehetséges és sok tehetségtelen pillanat – és azon dolgozunk, hogy ezt megváltoztassuk és a végén csak tehetséges pillanatok maradjanak. A változás – tanulás. Ha befelé figyelek, ugyanezt látom. A személyiségemből következik, hogy folyamatosan falakat építek magam köré – csak hogy legyen mit nagy nehezen átugranom. Egész életemben ezt tanulom.
Hogy érzed magad ebben a darabban?
Két remek kollégát ismerhettem meg – így nagyon jól! Pelsőczy Réka érzékeny, jó ízlésű, jó pedagógiai érzékkel rendelkező rendező, megbízom benne. Jordán Adéllal is most állunk először együtt színpadon, bár vele a közös munkának volt előzménye: egy fotósorozat, amelyet egy magazin divatanyagához készítettek rólunk. Adél nagyon jó partner, figyelmes, segítőkész. Mindkettejük olyan szemléletet hozott a munkába, amit nem tudok másképp megfogalmazni, mint hogy a Katona szellemisége. Professzionalizmus, alázat, munkamorál... ezek együttese, de több is ennél.
Szeretnél te is a Katonában játszani?
Persze... De vágyakról nem beszélünk... ez babona.
Vagy egy újabb fal, amit magad köré építesz...
...a kimondott titok virágporrá válik...”