A VM csütörtöki közleménye emlékeztet: a Bizottság 2010 februárjában a kormány értesítése nélkül, szlovák kérésre úgy módosította az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések regiszterében (E-Bacchus adatbázis) a Szlovákiára vonatkozó bejegyzést, hogy a korábban szereplő »Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť« megjelölést »Vinohradnícka oblasť Tokaj«-ra cserélte.
Magyarország ezt a lépést megtámadta az Európai Unió Bíróságán, de az elutasította a magyar keresetet. A hivatkozás szerint az eredetmegjelölés oltalma egyedül a nemzeti jogból fakad, az E-Bacchusba való bejegyzés csak tájékoztató jellegű, az semmiféle joghatást nem vált ki, így e bejegyzés nem is támadható meg az uniós bírói fórumok előtt. Magyarország 2013 elején az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, az ügyben most hirdettek ítéletet. A VM leszögezi, hogy a döntés továbbra is csak az E-Bacchusba történt bejegyzéssel kapcsolatos, vagyis az eljárás csak azon kérdésre vonatkozik, hogy Szlovákia a Tokaj megjelölés mely származtatott alakjának használatára jogosult.
Milyen néven kerülhet forgalomba a szlovák tokaji?
A két variáció a »Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť«-ra vagy pedig a »Vinohradnícka oblasť Tokaj«. Ez az eljárás tehát nem annak eldöntésére szolgált, hogy Szlovákia egyáltalán jogosult-e a Tokaj eredetmegjelölés használatára és nem is ez volt a magyar cél az eljárás megindításakor. A döntés a jelenlegi status quo helyzet fennmaradását jelenti a magyar és szlovák fél között, írják.
Az Európai Bizottságnak az idei év december 31-ig lehetősége van megvizsgálni a dokumentumok EU-jognak való megfelelőségét, így a Tokaj-vitában teendő további lépéseket az határozza meg, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból mit eredményez a 2011-ben benyújtott szlovák és magyar termékleírások európai bizottsági vizsgálata.