Újra betörtek a Nyolcak Bécsbe

Bécs, 2012 szeptembere: a császárváros továbbra is tejszínhabfehér birodalmi középületekkel, Habsburg-sárga barokk templomokkal és zöldellő Ringgel hozza a jól ismert (nyárs)polgári lusta kényelmet, amit még mindig inkább élvez, mintsem un a Kelet-Európából Bécsbe szabadult magyar honpolgár. A Monarchia-emlékek külcsíne alatt azonban mindig is élénk kulturális élet folyt, csak az osztrákok a Vasfüggönynek és az ezzel járó kulturális szétszakíttatásnak köszönhetően elfelejtették a keleti szomszédok művészeti hagyományait. Ideje ismét felvenni a fonalat, és a Nyolcak újbóli bécsi bemutatkozása alkalmas arra, hogy a magyar kultúra egy sokáig elfeledett korszaka újra bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe. A 2010-es pécsi és a 2011-es budapesti Nyolcak-kiállítás után a Bank Austria Kunstforum a nagy sikerű sorozat első nemzetközi állomása.

A nyárias szeptemberi napon osztrák és magyar művészettörténészek, művészetkedvelők és újságírók gyülekeznek a bécsi belvárosban megbújó Kunstforumban a kiállítás megnyitóján. Evelyn Benesch, a kiállítás bécsi kurátora elmondja: a művészettörténet főárama ismeri a századelő korszakának központjait, de a perifériáról kevesebbet tudnak. A Nyolcak szerinte egy különleges festőcsoport történetét takarja, akik izgalmas időszakban mentek Párizsba, hogy aztán hazavigyék Magyarországra az új művészetet. A Nyolcak intellektuálisan provokálni akartak, és ez sikerült is nekik: az Új Képek kiállítás 32 festménye felkavarta a hazai állóvizet. Benesch szerint, bár a Nyolcak tagjai nem egységes stílusban alkottak, együtt mégis újdonságot jelentettek a korszakban. Ráadásul nem csak a nyolc festőről van szó: köreikhez tartozott Bartók Béla zeneszerző, Ady Endre költő, a Nyugat-alapító Ignotus és a filozófus Lukács György is.

Barki Gergely, aki Rockenbauer Zoltánnal együtt a Nyolcak-kiállítások (így a mostani is) kurátora, a megnyitón elmondja: Passuth Krisztina a hatvanas években elkezdte kutatni a festőkollektíva történetét, azután sokáig semmi nem történt. Mint Passuth tanítványai, Barki és Rockenbauer vették elő újra az elfeledett csoportosulást, hogy a 2010-es pécsi kiállítástól kezdve újra visszahozzák a hazai, majd a nemzetközi tudatba a Nyolcak művészetét. A 2011-es Szépművészeti-kiállítás után Baán László főigazgatóval együtt úgy gondolták, jó lenne külföldön is bemutatni a Nyolcak világát. A Kunstforum egy hosszú távra tervezett turné első nagy lépése, aminek a végére Barki reményei szerint nemzetközi márka lesz a Nyolcakból. A kurátor hozzáteszi: időközben sem hagyták abba a kutatást, találtak új képeket, a bécsi kiállítást pedig új rendezőelvek szerint alakították ki az eddigiekhez képest. Bemutatták Márffy Ödön egy korai tájképét, amit eddig csak egy fekete-fehér reprodukcióról ismertek; Czóbel Béla az Oktogont 1906. március 15-én ábrázoló budapesti látképe is bemutatásra került; és egy Berény Róbert-féle Golgothát is kiállítottak, amely közel száz éven keresztül lappangott az Egyesült Államokban, míg Berény Amerikában élő unokája rá nem bukkant a képre. Pór Bertalan nagyméretű Hegyibeszéd című képét restaurálás után, régi fényében állítják ki most Bécsben.

A megnyitón szintén felszólaló Baán László, a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója szerint a Monarchia két egykori fővárosa most keveset tud egymásról, a kiállítás reveláció lehet. Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet kiemeli, hogy a Nyolcak kora a magyar művészet nemzetközi trendekhez való felzárkózásának kiemelt időszaka volt.

A bécsi Nyolcak-kiállítás jól példázza azt, hogy a századfordulón az önálló művészeti központ Bécs mellett Budapest saját utat járt be, egyes művészei egyenesen Párizsban és Párizsból találtak ihletet új törekvéseikre. A Nyolcak 1909-ben tartották első közös kiállításukat Budapesten, és egy 1914-es, a bécsi Künstlerhausban tartott kiállítás jelzi közös korszakuk végét. A most újra Bécsbe érkező magyar modernisták felfedezése most az osztrák műértők számára is izgalmas lehet, s mindezt Klimt születésének 150. évfordulóján vállalta fel a Kunstforum. A kurátorok szándéka szerint a Nyolcak a német Die Brücke és a Der Blaue Reiter, vagy az osztrák expresszionisták mellett foglalhatják el majd megérdemelt helyüket a művészettörténetben.

A több mint száz képet bemutató bécsi kiállítás Barki szavai szerint inkább a Nyolcak progresszív (Berény, Tihanyi), mintsem a klasszicizáló (Kernstok, Orbán, Pór) vonulatára koncentrál, bár mindkét irányzatot bemutatják a tárlaton. Barki Gergely szerint a bécsi házigazdák a kiállítás előkészítése során azt keresték, ami nekik nincs, mint például a Nyolcak párizsi ihletésű, fauvista, színbő művészetét. Ugyanakkor az expresszionista vonulatban van hasonlóság a Nyolcak és egyes osztrákok, mint például Kokoschka művészete között – miközben izgalmas, hogy egymást nem ismerve, külön utakon jutottak el hasonló törekvésekig.

A kiállítás alkalmából megjelenő, a Nyolcak művészetét és a magyar kultúrát nemrég felfedező Peter Vergo brit művészettörténész bevezetőjével megjelenő, német nyelvű Nyolcak-katalógus segítségével az egész német nyelvterületen megismerhetik a századeleji magyar művészcsoport munkásságát.

Szeptember 26-án a bécsi Collegicum Hungaricumban a Nyolcak akt témájú grafikáiból nyílik tárlat: a 80 mű egy része eddig Magyarországon sem volt látható. 2013 őszén a párizsi Musée d'Orsay-ben nyílik Allegro Barbaro címmel kiállítás a magyar modernizmusról, természetesen a Nyolcak részvételével.

*

A bécsi Nyolcak kiállítás szeptember 12-től december 2-áig tekinthető meg a Bank Austria Kunstforumban (Wien, Freyung 8)