Róma városa úgy döntött, átalakítják II. János Pál néhány hónapja felavatott szobra. Az alkotó nemet mondott, a lakosság azonban tiltakozik.
A lakosság tiltakozik II. János Pál néhány hónapja felavatott szobra ellen: az egyik éjszaka például letakarták az alkotást, így nyilatkoztatva ki nemtetszésüket. Boldoggá avatásának alkalmából májusban avatták fel a pápa öt méter magas bronzszobrát a római Termini pályaudvar előtti téren. Oliviero Rainaldi alkotását Gianni Alemanno főpolgármester modernnek és szuggesztívnek nevezte, a L'Osservatore Romano szentszéki napilap viszont csúnyának titulálta a formája miatt a rómaiak által üres őrtoronynak és Barbapapának elkeresztelt szobrot.
A II. János Pálhoz méltóbb alkotás érdekében aláírásgyűjtés is indult, ezért az önkormányzat végül szakbizottságra bízta a döntést. Az úgynevezett bölcsek tanácsa a szobor módosításáról határozott: az alkotásnak legyen kisebb a feje, legyen nyaka és másfajta legyen a palástja is. A szobrász viszont nem hajlandó változtatni munkáján. A Róma város szépségéért felelős kulturális bizottság elnöke, Federico Mollicone szerint a baj akkor történt, amikor a polgármesteri hivatal az egyszerű tervrajz alapján, előzetes gipszmodell nélkül rendelte meg a szobrot. Ha pedig Rainaldi nem hajlandó rá, szeptemberben másik alkotóra bízzák a szobor szépítését.
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
A romák hagyományokra hivatkoznak, a képviselők szerint viszont a gyerekek jogai sérülnek ezekkel a hagyományokkal.
A katolikus egyházfő másodszor avathatott szenteket a megválasztása óta.
Míg 2016-ban a romák 32 százalékának volt legalább középfokú iskolai végzettsége, ma már ez az arány 43 százalék.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nem lehet egyszerre az 56-os hősökért és az Ukrajnában vért ontó orosz agresszorért szorítani.
A Liverpool magyar válogatott csapatkapitányával készített interjút a klub.
