Romapolitika: jó az irány, de van még feladat

„Üzenjük meg a tiszásoknak, hogy ne uszítsák a cigányt a cigány ellen, és ne uszítsák a cigányokat a magyarok ellen, mert abból baj lesz!” – fakadt ki a hatvani Fidesz-gyűlésen Orbán Viktor. A miniszterelnök kérdésre kifejtette a kormány romapolitikáját, utalva egyúttal Lázár János botrányt kavaró mondatára. A közlekedési és építésügyi miniszter a Balatonalmádiban tartott Lázár-infón egy hosszabb gondolatmenetben úgy fogalmazott: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az intercityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.” 

Irányított tiltakozás 

A szövegkörnyezetből kiragadott mondat önálló életre kelt, Lázár pedig napokon belül megkövette mindazokat, akiket szándéka ellenére megsértett vele, egyúttal hitet tett a cigány–magyar együttélés mellett. Rá egy hétre szólalt meg a miniszterelnök is a témában, s kérte a hallgatóságot, ne üljön fel semmiféle provokációnak. 

A gyöngyösi Lázár-infó kezdetekor egy csoport roma adott hangot nemtetszésének, és a miniszter a fórumon is kemény kérdéseket kapott a kijelentései miatt. A történtekre reagálva a kormányfő azt is megjegyezte: olyat még nem látott, és nem is lehet elfogadni, hogy „bűnözők” bandába szerveződve, „egy párt megbízásából” csináljanak balhét egy rendezvényen azért, hogy „megfélemlítsék a fideszeseket”. Azt állította, hogy a Tisza Párt küldte oda a tiltakozókat, és egyesek bűnlajstromán emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak szerepel, „némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves”. Lázár ellen múlt szombatra Budapestre is szerveztek tüntetést, amelyen néhány százan vettek részt. 

Orbán Viktor azt mondta: nyugodtan át kell tekinteni a nehéz kérdéseket, s megtalálni a közös válaszokat, mert „csak így őrizhetjük meg a békét Magyarországon”. Hozzátette, hogy folytatni kell azt a 2010-ben kötött együttműködést a cigánysággal, amelynek lényege, hogy ha polgárosodni akarnak, munkával és tanulással tudják őket segíteni, a kérés csupán annyi, hogy éljenek e lehetőségekkel, azaz dolgozzanak, és iskoláztassák a gyerekeiket. „Olyan sorsotok lesz, amilyet választotok magatoknak, és amiért megdolgoztok” – fogalmazott. 

Orbán Viktor utalt arra, hogy 2010 óta a duplájára emelkedett a diplomás, ennél is nagyobb mértékben az érettségizett cigányok száma, a közmunkában foglalkoztatottak zöme pedig állást talált a munkaerőpiacon. A 2016-ban még több mint 200 ezres közfoglalkoztatotti létszám 2024-re 65 ezerre csökkent. A romák között a közmunkában dolgozók aránya 40 százalék fölötti szintről 15 százalékra esett. Ez minőségi fordulat. A miniszterelnök azonban elismerte, a helyzet nem jó, csak jó irányba mozdult el, majd példaként hozta, hogy a cigányságon belül a teljes népességhez képest továbbra is csupán a tizede, 3 százalék a diplomások aránya. Kitért arra is, egy ember értékét az elvégzett munkájának minősége adja, nem a származása, nem is az iskolai végzettsége, 

Segély helyett esély 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tavalyi konferenciáján Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára a 2010-es paradigmaváltást összefoglalva hangsúlyozta, a segélyezés helyett az esélyteremtést és a gazdasági önállóságot helyezték előtérbe. Példaként utalt az Aktívan a tudásért programra, amely több mint 10 milliárd forintból támogatja az alapfokú végzettséggel nem rendelkezőket, kifejezetten a cigány közösségeket célozva. A roma nők munkaerőpiaci részvételét erősíti a Nő az esély kezdeményezés, különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre. Az Esélyműhelyek program kistelepülési vállalkozásoknak kínál lehetőséget gyakorlati képzésekre és munkahelyteremtésre, ösztönözve a helyi gazdaság élénkítését. „Ma a romák 90 százalékának van alapfokú végzettsége, de a jövő a piacképes, specifikus készségek fejlesztéséről szól” – mondta Sztojka Attila. 

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint a kormány célja, hogy a roma gyerekek már fiatal korukban stabilabb alapokat kapjanak, hogy később ne maradjanak le a munka világában. Ezért hangsúlyt helyeznek a kora gyermekkori fejlesztésre, a szülői kompetenciák javítására és az iskolai lemorzsolódás megelőzésére. Az integrációban nagy szerepet játszik a családtámogatási rendszer átalakítása: a juttatások munkaviszonyhoz vagy tb-jogviszonyhoz vannak kötve, nem alanyi jogon járnak. 

Hozzájárult a cigányság felzárkóztatásához a hároméves kortól kötelező óvoda, az általános ingyenes tankönyvellátás, a Biztos kezdet programban létesített, fejlődést elősegítő gyerek- házak vagy épp a hátrányos helyzetű tanulókat segítő Magyarországi Tanodahálózat Egyesület tevékenysége. A gyermekétkeztetésre fordított összeg 2010 és 2025 között 30 milliárdról 150 milliárd forintra nőtt, és ma már több mint 650 ezer gyermek étkezhet ingyenesen vagy kedvezményesen naponta többször, egy 32 milliárd forintos programnak köszönhetően pedig 600 ezer diák használhat laptopot. Forgács István romaügyi és felzárkózáspolitikai szakértő a Mandinernek úgy fogalmaz, hogy ezek gyakorlatilag példa nélküli intézkedések nemcsak a térségben, de az Európai Unióban is. 

Felidézi: a miniszterelnök a 2010-es választási győzelmet követően egyértelművé tette, hogy munkaalapú társadalmat kíván teremteni, és lezártnak tekinti azt a korszakot, amelyben „a segély, az állami gondoskodás, sőt ki merem jelenteni, hogy az indokolatlan túlféltés tétlenségre kárhoztatott sok-sok olyan embert, aki képes lett volna tenni magáért, de soha nem volt rászorítva”. Ezt sikerült a kormányzásnak meghaladnia az eltelt tizenhat évben, és bebizonyosodott: létezik munka- és családalapú társadalom. 

A szakértő szerint ráadásul megerősödött az a gondolat is, hogy a helyi közösségekre kell támaszkodni, a társadalmi felzárkózás nem egyszerre és nem tömbszerűen megy végbe, hanem a helyi viszonyok változhatnak meg először, elsőként a helyi közösségek tudnak tenni önmagukért. „Az, hogy korábban 250 ezer ember számára volt felkínálható közmunka, azt jelenti, hogy 2010 előtt ennyi embert segélyezett az állam, de ennyi embernek igenis lehetett valamilyen értelmes feladatot adni. Az pedig, hogy ez a szám 2025-re drasztikusan csökkent, bizonyítja: 140-150 ezer ember tudott belépni az elsődleges munkaerő­piacra. Tényekkel igazolható tehát, hogy jelentősen nőtt a romák körében a foglalkoztatottság.” 

Forgács kifejti: a munka által kínált megélhetés segít megtalálni és megtartani a rendet, ami közvetlenül eredményezhette a romák és nem romák közötti kapcsolat javulását. A szakértő szerint el kell ismerni, hogy a lakhatási viszonyokban kevés látványos dolog történt, a telepek nagy része továbbra is súlyos gondokkal küzd, és ezt a balliberális jogvédők továbbra is szóvá teszik. Ezzel együtt az előző másfél évtizedben számos roma család kikerülhetett a telepekről, a babavárónak és a csoknak köszönhetően jobb ingatlanokba tudtak költözni. Ez 2010 előtt gyakorlatilag elképzelhetetlen volt. 

Oktatás: sikerek és teendők 

„Az oktatás kapcsán vegyes a kép. Biztonságosabbá kellett tenni az intézményeket, nagy szükség volt az iskolaőrökre, fontos volt, hogy korlátozzuk a telefonhasználatot. 

A szakképzettség megszerzése kiváló eszköz ahhoz, hogy valaki előbbre jusson, ez a lehetőség biztosan segíti a roma és hátrányos helyzetű diákokat és a családjukat. A Dobbantó és a Műhelyiskola program pedig azokat segíti, akiknek a klasszikus iskolai életút nem sikerült, és utólag szeretnének végzettséget szerezni” – mondja a felzárkózáspolitikai szakértő. A 25 év alattiak szja-mentességét és a munkáshitelt szintén nagy segítségnek tartja, utóbbi kapcsán megjegyzi, hogy jól kell élni vele. 

Forgács István rámutat: a köznevelésre vonatkozóan érdemi szám, hogy 150 tanoda segíti a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eredményességét, egyenként jellemzően 30-50 diákot támogatva. A felsőoktatás területén tucatnyi roma egyetemi szakkollégium működik, 30-40 fős létszámmal, azaz 2010 óta minimum 1000 cigány és hátrányos helyzetű fiatal jelent meg a felsőoktatásban. 

Az említett lakhatási problémákon kívül is számos gond akad. Forgács megemlíti a családon belüli erőszakot, a kevésbé egészségtudatos életmódot, az olcsó drog térhódítását, a korai gyermekvállalást és azt, hogy nem mindig jó a viszony a közfeladat-ellátókkal. Megjegyzi, még mindig sokan vannak, akik felhalmozott tartozásaik miatt nem tudnak, illetve nem akarnak legális munkát vállalni, mert ha megjelennek a rendszerben, akkor a fizetésükből azonnal vonják a tartozásaikat. 

Ezekre a kihívásokra komplex fejlesztési csomag készült Dimenzióváltás címmel. Része a családi pótlékot kiegészítő Szent Margit-utalvány, a frissen szakmát szerző hátrányos helyzetű fiataloknak az életkezdéshez lakhatási megoldást kínáló kollégiumfejlesztési program, a gazdaság kifehérítését és a munkaerőpiac bővítését célzó állami inkasszókedvezmény, egy kiemelt program pedig a közfeladat­-ellátásba hozna több roma és hátrányos helyzetű munkavállalót. Megfontolásra érdemes a hatosztályos szakképzés koncepciója is. Forgács úgy látja, hogy önkormányzati bankokkal ki lehetne vezetni a szociális segélyezést, egy állami lakbérgarancia-alap pedig segíthetné azt, hogy a sérülékeny csoportok könnyebben jussanak bérelt ingatlanhoz, egyúttal az ingatlankiadók kockázata is csökkenne. Elmondása szerint a javaslatok már a kormányzat előtt vannak. 

Arra a kérdésre, hogy javult-e a társadalmi elfogadás, Forgács István egyértelmű igennel felel. „Megnőtt a vegyes házasságok száma, befogadóbb lett a többségi társadalom, de ami a legfontosabb: sokkal szabadabban és bátrabban lehet beszélni a romakérdésről, mint korábban, nem kell attól tartani, hogy indokolatlanul rasszistáznák az embert. 

Van kocsmai cigányozás, de közben nagyon hálás a többségi társadalom minden olyan cigány embernek, aki segít eloszlatni az előítéleteket. Nagy előrelépés történt. Az eredményeket meg is kell őrizni, nem szabad, hogy bármilyen politikai erő egymás ellen hangolja a cigányokat és a nem cigányokat” – fogalmaz. Kiemelten fontosnak látja, hogy a kormányzat „úgy tudott eredményes intézkedéseket hozni, hogy egyikre sem kellett ráírni, a cigányoknak szól, a cigányokért teszi, de közben a cigányoknak segített a legtöbbet”.

Nyitókép: Fiatalok a budapesti Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégiumban 2019-ben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi