A Harmadik Birodalom második emberének öccse a 30-as évektől egészen 1944-ig gyakran megfordult Budapesten és számos magyar üldözött köszönheti neki az életét. Papírokkal, pénzzel segítette őket, ráadásul állítólag gyakran közreműködött szabotázsakciók eltussolásában is. Az Albert Göring zsidómentő tevékenységéről szóló angol dokumentumfilmet részben Magyarországon forgatták.
William Hastings Burke három évig kutatta Albert Göring életét, majd meg is írta történetét a Thirty Four, azaz 34 című könyvében. „William egyetemistaként hallotta először Albert történetét, és nehezen akarta elhinni, hogy alig akad róla szóló írás. Évekre Európába költözött, hogy minél több anyagot találjon” - meséli Elizabeth Bunnell, a könyvből készült angol dokumentumfilm producere.
A Göring utolsó titka című alkotást többek közt Magyarországon forgatták, melyben közreműködött Cserépfalvi-Galligan Katalin, az angol titkosszolgálati múlttal rendelkező Cserépfalvi Imre lánya is. Elmondta: Hermann Göring öccse a 30-as évektől egészen 1944-ig gyakran megfordult Budapesten és számos magyar üldözött köszönheti neki az életét. Papírokkal, pénzzel segítette őket, ráadásul állítólag gyakran közreműködött szabotázsakciók eltussolásában is. Ehhez felhasználta nevét: nem hamisított, csak nem írta oda a keresztnevét. Albert Göringnek, hogy ne kerüljön a Gestapo kezére, olykor bátyja segítségére is szüksége volt.
Albert Göringet a nürnbergi perben is kihallgatták, 1966-ban elszegényedve érte a halál. A dokumentumfilm rámutat: valószínűleg azért nem jegyzik az embermentők között, mert neve mindenkit elriaszt. A kutatások szerint Albert Göring valószínűleg kapcsolatban állt a magyarországi zsidók mentésében közreműködő Carl Lutz budapesti svájci diplomatával és Raoul Wallenberggel is.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A KIX beszippant. A KIX fojtogat és otthagy a tehetetlenség fájdalmával. A pesti mélyszegénység gyerekeinek megrendítő „így jöttem” filmje ez, az ártatlanság elvesztéséé és az ítélkezéssel való szembenézésé. A kollektív felelősségé.
Egy 2011-es ítélet óta sorban igyekeznek bíróság elé állítani az utolsó életben maradt náci háborús bűnösöket.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
