Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a moldovai Kisinyovban tartott ülése komoly fordulatot hozott az európai menekültügyi szabályozásban.
A 46 tagállam olasz kezdeményezésre egy olyan nyilatkozatot fogadott el, amely újraértelmezi az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) a kínzás tilalmára (3. cikk), valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra (8. cikk) vonatkozó passzusait.
Bár a kínzás abszolút tilalma érvényben marad, a dokumentum rögzíti, hogy a rossz bánásmód súlyosságának megítélése mindig a konkrét körülményektől függ.
Emellett a tagállamok jogosulttá válnak arra, hogy nemzetbiztonsági okokból kifolyólag akkor is kitoloncoljanak külföldi állampolgárokat, ha ez sérti a magánéletüket, amennyiben a döntést jogszerű indokokkal támasztják alá.
Ez a jogi elmozdulás közvetlenül megnyitja az utat a migránsok harmadik országokban működő, a nemzetközi normáknak megfelelő hazatelepítési központokba való szállítása előtt.
A csúcstalálkozó eredményét Giorgia Meloni olasz miniszterelnök óriási sikerként értékelte Rómában. Meloni a közösségi médiában hangsúlyozta:
a kisinyovi nyilatkozat egyértelműen elismeri az Olaszország által Albániában elindított innovatív migrációs modell jogszerűségét.
Kiemelte, hogy ami alig egy évvel ezelőtt még éles vitákat és bírálatokat váltott ki, az mára a tagállamok által közösen vallott elvvé vált, bizonyítva, hogy a szigorú és következetes olasz határvédelmi megközelítés európai szintű normává érett.
Massimo Dell’Utri olasz külügyi államtitkár hozzátette, hogy
a modern kihívásokra és az illegális migrációra új eszközökkel kell reagálni, az embercsempészet és a szervezett bűnözés elleni fellépés pedig elengedhetetlen a határok hatékony védelméhez.
A migrációs paktum mellett az Európa Tanács tagállamai megerősítették Ukrajna iránti megingathatatlan támogatásukat is. A találkozó egyik legfontosabb diplomáciai eredményeként 36 állam – köztük Olaszország, valamint az Európai Unió közösen fogadta el azt az alapító határozatot, amely egy Különleges Bíróság felállításáról dönt.
Ennek a testületnek a feladata az Oroszország által elkövetett agresszió bűntettének nemzetközi jogi kivizsgálása és a felelősségre vonás lesz. A konferencia zárásaként a vezetők hitet tettek a demokratikus biztonság megerősítése, valamint az információmanipuláció és a külföldi politikai beavatkozások elleni határozottabb közös fellépés mellett is.
Ezt is ajánljuk a témában
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Nyitókép: Massimo Valicchia / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Cornelius Sulla a római csőcselék legalantasabb érzelmeire apellálva halállistákat állított fel.
A Nemzeti Tömörülés vezetője szerint Franciaország, Németország és Olaszország közösen alakíthatná át az európai migrációs és gazdasági politikát.
Sulyok Tamás az orbáni világot képviseli. Ez annyira irritálja Magyar Pétert, hogy még a közös fotózkodást is letiltja. Ez kutyagusztusról árulkodik. Horváth K. József írása.
Csintalan képtelen arra, hogy a valóságot valóságnak lássa. Most például szerinte Orbán Viktor már a fasiszta revansot szervezi... Horváth K. József írása.
Szerinte a „melegkonzervatív” attitűd a „legszánalmasabb magatartásforma”.
Magyar Péter politikai üldözés elérte a Nobel-díjas Krausz Ferencet is.
Nagy János kijelentette, a leköszönő kormány büszke lehet a munkájára.
Az új agrárminiszter szerint a gazdák nem várhatják el, hogy csak az állam támogatásával vészeljék át a káreseményeket.
