„Ilie Bolojant levadászták a kormány éléről, ahonnan a választási plakátokra került” – minden, amit a román kormányválságról tudni érdemes

Súlyos politikai válság alakult ki Romániában, miután a parlament május 5-én 281 szavazattal megbuktatta az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormányt. A bizalmatlansági indítványt a kabinetből korábban kilépő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a soviniszta Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) együtt vitte át, miközben továbbra sem látszik világosan, milyen parlamenti többség állhatna össze egy új kabinet mögött. Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa szerint a szociáldemokraták manővere könnyen visszafelé sülhetett el: nemhogy meggyengítették volna Bolojant, hanem akár meg is erősíthették a pozícióit, magukat viszont kutyaszorítóba taktikázhatták.

A szakértővel arról beszélgettünk, hogy milyen politikai hasznot remélhettek a bizalmatlansági indítványt megszavazó erők, milyen mozgástere lehet a romániai magyarok politikai képviseletének ebben a helyzetben, és miként reagálhatnak a piacok, illetve az európai uniós politika a váratlan fejleményekre.

A kormány megbukott, de hogyan tovább?

Mivel Nicușor Dan elnök elvetette az előrehozott parlamenti választás lehetőségét, a legfontosabb kérdés most az lett a román belpolitikában, hogy egyáltalán létrehozható-e egy stabil parlamenti többség a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett.

– fogalmazott ezzel kapcsolatban lapunknak Illyés Gergely, aki szerint a mostani helyzet egy másik meghatározó jellemzője a nagy fokú bizonytalanság:

A mostani felállás azért is kényes, mert az államfő azt is kizárta, hogy az AUR részvételével alakuljon új kabinet, ugyanakkor a jelenlegi erőviszonyok mellett a szociáldemokraták nélkül aligha képzelhető el működőképes többség. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a PSD nem egyszerűen a kormányt akarta megbuktatni, hanem a koalíciós partnerük vezetőjének pártbéli tisztségét is megkérdőjelezték:

– világított rá az összefüggésekre Illyés Gergely, hozzátéve:

Szerinte a két formáció között ebben a pillanatban csak úgy lehet elképzelhető bármiféle kompromisszum, hogy valamelyik pártelnök – vagy Bolojan, vagy a PSD-t vezető Sorin Grindeanu – hátralép egyet.

– hangsúlyozta a politológus.

Felülírt politikai törvényszerűségek

A politikában önmagában is ritka jelenség, hogy népszerűvé váljon egy olyan miniszterelnök, aki kénytelen megszorító intézkedéseket bevezetni, arra viszont tényleg kevés példa akad, hogy egy ilyen politikust csak tovább erősítsen egy kormánybukás. Ilie Bolojan esetében a Illyés Gergely szerint azonban éppen ilyen folyamatokat látunk.

Szerinte a PSD eredeti elképzelése valószínűleg pont arra a papírformára épült, hogy a gazdasági szigorítások miatt Bolojan gyorsan politikai teherré válik saját pártján belül is. A politológus szerint azonban ennek épp az ellenkezője kezd kirajzolódni:

Hozzátette:

Ez azért különösen fontos fejlemény, mert Románia rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. Az ország költségvetési hiánya az egyik legmagasabb az Európai Unióban, miközben Bukarest számára létfontosságúak az uniós helyreállítási források. Bolojan megszorításai ugyan komoly társadalmi elégedetlenséget váltottak ki, a román közvélemény döntő része mégis úgy tekint rá, mint arra a politikusra, aki hajlandó meghozni a népszerűtlen, de szükséges döntéseket. A PSD-nek pedig pont ezt a politikai realitást nem sikerült felismernie.

Illyés Gergely szerint az alábbi, az elmúlt napokban a román politikai elitben népszerűvé vált mondat fejezi ki a legjobban a megbuktatott kormányfő mostani megítélését:

A szakértő szerint a PSD mostani lépése könnyen azt eredményezheti, hogy a bukott miniszterelnökből a román jobbközép egyik legerősebb politikai figurája válhat a következő időszakban.

Az AUR gyakorlatilag hátradőlhet

A mostani válság egyik legfontosabb kérdése, hogy a PSD és az AUR közös fellépése egyszeri taktikai együttműködés marad-e, vagy a lépés valóban áttörte-e azt a politikai karantént, amely eddig körülvette George Simion pártját.

Az elmúlt években a román mainstream politikai formációk igyekeztek elszigetelni az AUR-t, így az, hogy most nyíltan együtt tudtak működni a szociáldemokratákkal – akik egyébként a legnagyobb riválisuknak számítanak – önmagában is komoly politikai fordulatnak számít.

Illyés Gergely szerint ráadásul a helyzet jelenleg egyértelműen az AUR-nak kedvez:

A PSD eredeti célja szerinte az lehetett volna, hogy a 2028-as választásokig visszaszerezze ezeket a választókat, ám a mutatvány valószínűleg nem váltotta be a reményeiket:

Illyés Gergely szerint az AUR – amely a gazdasági válságból éppúgy képes volt politikai tőkét kovácsolni, mint a megszorításokat övező elégedetlenségből – jelenleg szinte ideális politikai helyzetben van: miközben a hagyományos pártok egymást gyengítik, George Simion pártja tovább építheti támogatottságát anélkül, hogy valódi kormányzati felelősséget kellene vállalnia.

– fogalmazott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa, hozzátéve:

Mi lesz veled, RMDSZ?

A romániai magyar közösség szempontjából a legfontosabb kérdés most az, hogy milyen irányba mozdul el a következő koalícióépítés. Az RMDSZ az elmúlt években többször is bizonyította, hogy válsághelyzetben képes stabilizáló szerepet játszani Bukarestben, a jelenlegi helyzet azonban különösen érzékeny lehet a magyar érdekképviselet számára.

Illyés Gergely szerint a párt jövőbeli szerepe teljes egészében attól függ, milyen parlamenti konstrukció körvonalazódik a következő napokban.

– jelentette ki.

Ez nem pusztán politikai taktikai kérdés, hanem identitásbeli és stratégiai ügy is. Az RMDSZ az elmúlt években következetesen nyugatbarát, euroatlanti irányvonalat képviselt, miközben az AUR rendszeresen magyarellenes és soviniszta retorikával próbált újabb voksokat gyűjteni.

– mondta el Illyés Gergely, aki a jelenlegi politikai helyzetet azonban annyira képlékenynek tartja, hogy szerinte egyelőre korai lenne biztos koalíciós modellekről beszélni:

Az RMDSZ számára ugyanakkor a mostani helyzet akár politikai lehetőséget is teremthet. Miközben a PSD és a PNL között mély bizalmi válság alakult ki, a magyar érdekképviselet ismét olyan szereplővé válhat, amely nélkül nehéz lehet életképes kormányt alakítani.

A megkötött kezek időszaka

A román politikai válságot tovább súlyosbítja, hogy a megbukott kabinet immár csak ügyvivő jogkörökkel működhet tovább. Ez jelentősen leszűkíti a mozgásterét egy olyan időszakban, amikor Bukarestnek rendkívül fontos gazdasági és költségvetési döntéseket kellene meghoznia.

Az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy a megszorítások és az uniós forrásokhoz kapcsolódó reformok végrehajthatók-e egy elhúzódó politikai válság közepette.

– mutatott rá Illyés Gergely.

Ugyanakkor Romániának augusztus végéig több kulcsfontosságú vállalást, úgynevezett „szupermérföldkövet” is teljesítenie kellene, hogy le tudja hívni az Európai Helyreállítási Alap több milliárd eurós forrásait.

Létezik azonban egy szalmaszál, amelybe a kabinet kapaszkodhat:

– árulta el Illyés Gergely.

Szerinte emiatt egyelőre nem valószínű, hogy a mostani patthelyzet hónapokig teljes bénultságot okozna Bukarestben, ugyanakkor minden nappal nő a politikai és gazdasági nyomás a pártokon.

A piacok már figyelmeztettek

A politikai káosz gazdasági következményei gyakorlatilag azonnal megjelentek: a lej gyengülni kezdett az euróval szemben, miközben egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy a román gazdaság mozgástere rendkívül szűk.

Illyés Gergely szerint önmagában a piacok reakciója nem meglepő, viszont az eleve sérülékeny román gazdaság a megfelelő lépések híján könnyen megindulhat visszafelé a lejtőn:

A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a román monetáris rendszer eltérően működik a magyartól:

Ez azonban szerinte csak ideiglenesen fékezheti a negatív folyamatokat. Ha a politikai válság tartóssá válik, akkor más szereplők is reagálhatnak:

A szakértő szerint ennek már nemcsak román belpolitikai, hanem regionális következményei is lehetnek.

– tette hozzá.

Európa sem boldog

A bukaresti események természetesen az uniós politika figyelmét sem kerülték el. Egyelőre elsősorban az európai pártcsaládok reagáltak a történtekre, az Európai Parlament szereplői pedig elég határozott álláspontra helyezkedtek:

– fejtette ki Illyés Gergely.

A pártcsalád emiatt igyekszik hangsúlyozni, hogy a PSD nem akar közös kormányt George Simion pártjával, miközben az AUR is tagadja, hogy formális együttműködésre készülne a szociáldemokratákkal.

– tette hozzá a politológus.

A paradoxon szerinte az, hogy még maga a PSD is ugyanerről beszél:

Illyés Gergely szerint feltétlenül izgalmas heteknek nézünk elébe a román belpolitikában, de ő úgy látja, hogy a legtöbb román párt jól felfogott érdeke, hogy kilábaljanak a kormányválságból, és lehetőleg minél hamarabb valamiféle megegyezés szülessen.

***

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP