Négyféleképpen is megpróbálják megakadályozni a szélsőjobboldali áttörést Romániában

Az államfő a héten egyeztet hivatalosan is a parlamenti pártokkal a kormányválság megoldásáról.


Az államfő a héten egyeztet hivatalosan is a parlamenti pártokkal a kormányválság megoldásáról.


Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa a Mandinernek elárulta, mi motiválhatta a május 5-ei román kormánybuktatást, és milyen következményei lehetnek a politikai manővernek.


Orbán Viktor ellenzéke évekig hangoztatta, hogy Románia gazdasága hasít, de erről is kiderült, hogy hazugság volt.


Megalakult a rengeteg strukturális problémát öröklő kabinet Bukarestben, benne két magyar miniszterrel és egy kormányfőhelyettessel, élén pedig egy magyarokkal nemigen szimpatizáló miniszterelnökkel.


Rengeteg minisztere lehet keleti szomszédunknak.


A városvezetés ki akarja lakoltatni a premontrei rendház apátját, mert a román állam nem engedheti el az általa jogtalanul birtokolt ingatlanvagyont.


Négypárti centrista kormány szerveződhet az RMDSZ részvételével.


A demokratikus erők összefogását sürgette a jelenlegi kisebbik kormánypárt, hogy megállítsák a soviniszta, rendszerellenes erőket.


Felbolydultak a románok, megdöbbentő vádakat fogalmaztak meg a kormányról.


Rácáfoltak az exit pollok a román klerikofasiszta-újvasgárdista párt elsőségére, ugyanakkor nagyon billeg, hogy az RMDSZ meg tudja tartani EP-képviselőit.


Marcel Ciolacu azzal nyugtatta a románokat, hogy „nem lesz itt semmiféle Székelyföld”, és nem kell összefogni a „magyar etnikumú románok ellen”. Pászkán Zsolt elmondta, mi a gond ezzel. Mert akad pár.


A pártelnökök közölték: a szocdemek és a jobbközép közös jelöltlistát állít az EP-választáson.


Ez egy román politológus szerint azt jelzi, hogy a lakosság körülbelül negyede politikaellenessé vált, elutasító a fősodrú pártokkal.


Egy elemző szerint ez nem feltétlenül rossz hír, mert együttműködésre ösztönözheti a többi pártot.





