Sorin Cimpeanu oktatási miniszter közösségi oldalán jelentette be, hogy „saját kezdeményezésére” válik meg kormányzati tisztségétől.
Lemondott csütörtökön Sorin Cimpeanu, a román kormány plágiummal vádolt oktatási minisztere.
Cimpeanu közösségi oldalán jelentette be, hogy „saját kezdeményezésére” válik meg kormányzati tisztségétől. „Építő, nem pedig romboló” emberként jellemezte magát, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy hozzájárulhatott a – Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett – „Művelt Románia” oktatási országprojekt elindításához, az őt ért plágiumvádra és lemondása okaira azonban nem tért ki. A távozó tisztségviselő részletes mérleget vont miniszteri munkásságáról, hozzátéve, hogy „nem hiányzott szakmai önéletrajzából” ez a tisztség, elvállalásakor az oktatási rendszer javításának szándéka vezérelte, amit ezentúl szenátori, egyetemi tanári és rektori pozícióból fog szolgálni.
Cimpeanut a plágiumok leleplezésére szakosodott Emilia Sercan újságíró vádolta meg hétfőn azzal, hogy a Bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem (USAMV-B) tanáraként 2006-ban és 2009-ben a saját nevén jelentetett meg egy olyan egyetemi jegyzetet, amelynek korábbi kiadásai más szerzők munkájaként jelentek meg.
A Pressone.ro portálon publikált, alaposan dokumentált, tényfeltáró írás szerint a Talajjavítás és a termőföldek öntözése című munkafüzetet 2000-ben még négy szerző jegyezte. A harminc fejezet mindegyikénél külön is feltüntették a szerző nevét, és az akkor még adjunktus Cimpeanu csak két fejezet szerzőjeként szerepelt. A 2006-ban kiadott szinte azonos változatban az egyetem már csak két szerző neve alatt adta ki a jegyzetet, amelyben az időközben egyetemi tanárrá előlépett
Cimpeanu személyében már a második miniszter kényszerült távozni plágiumbotrány miatt a tavaly novemberben hivatalba lépett, Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök vezette nagykoalíciós kormányból. A kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős minisztérium élére eredetileg kinevezett Florin Roman a kabinet beiktatása után alig három héttel mondott le kormánytisztségéről, miután a román média azzal vádolta meg, hogy a mesterképzést lezáró szakdolgozatában plagizált, a képviselőház honlapján közzétett szakmai önéletrajzában pedig csúsztatások szerepelnek.
Emilia Sercan januárban Nicolae Ciuca miniszterelnök doktori dolgozatát is plágiumnak minősített egy tényfeltáró írásban. A plágiumgyanú ügyében sem az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU), sem a doktori címet kiadó Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) etikai testülete nem foglalt állást, az ellenzéki pártok által kezdeményezett ügyészségi eljárást pedig a bukaresti táblabíróság egy azóta nyugdíjba vonult bírája leállította.
(MTI)
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Az ukránok a fronttól több mint ezer kilométerre csaptak le.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
