A román kormányválság a szélsőségeseknek dolgozik – a belpolitikai vihara az erdélyi magyarokra is veszélyt jelenthet

Újabb politikai válság rázza meg Romániát, miközben a magyarellenes, soviniszta Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) minden korábbinál közelebb került a hatalomhoz. A Financial Times szerint George Simion pártja már 37 százalék körül áll a közvélemény-kutatásokban. Egyre inkább úgy tűnik, Nicușor Dan köztársasági elnök hiába követ el mindent, hogy távol tartsa a George Simion vezette alakulatot a kormánytól, míg az erdélyi magyarság számára talán az egyetlen jó hír, hogy az RMDSZ nélkül senki sem fog tudni többséget szerezni a román törvényhozásban.

A lap emlékeztet: Simion néhány év alatt jutott el a politikai perifériáról oda, hogy immár komoly hatalmi tényezőnek számítson. A Financial Times úgy fogalmazott, az AUR vezetője korábban futballhuligánként is ismert volt, ma azonban már „államférfi-jelöltként” próbálja pozicionálni magát. Pártja

• „Románia az első” jelszóval,
• ortodox vallási, családpolitikai és
• Brüsszel-ellenes üzenetekkel

építkezik.

Ők profitálnak a válságból

A The Guardian korábban arról írt Ilie Bolojan Európa-párti kormányának megbuktatása kapcsán, hogy Simion a bizalmi szavazás után előrehozott választást követelt, mondván,

Nicușor Dan államfő ugyanakkor kizárta, hogy az AUR kormányra kerüljön, és új, nyugati orientációjú kabinet felállítását ígérte, amit azonban egyelőre úgy tűnik, hogy képtelenség tető alá hozni.

A Guardian szerint az előrehozott választástól éppen azért tartanak Bukarestben, mert az AUR mára megelőzte a Szociáldemokrata Pártot (PSD), és a legnépszerűbb román párttá vált.

Magyar szempontból sem mindegy, kinél a gyeplő

Az erdélyi magyarság szempontjából különösen aggasztó, hogy az AUR politikai gyökerei között kezdettől jelen volt az etnikai nacionalizmus és a magyar közösséggel szembeni sovinizmus, illetve az összeesküvés-elméletekre jócskán építő ellenségképzés.

Simion neve magyar szempontból elsősorban az úzvölgyi katonatemető körüli folyamatos provokációk kapcsán vált ismertté, amikor román nacionalista csoportok erőszakos akciója újabb etnikai feszültséget szított.

Bár a Financial Times szerint Simion most mérsékeltebb hangot próbál megütni, a párt környezetében továbbra is jelen vannak a román szélsőjobboldali hagyományhoz kötődő szereplők. A lap felidézi, hogy az AUR felemelkedése után európai tisztviselők leginkább attól tartanak: egy Simion vezette kormány Orbán Viktor korábbi vétópolitikájához hasonlóan akadályozhatná az uniós döntéshozatalt.

Az AUR hatalomra kerülése ugyanakkor nemcsak Brüsszelnek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is súlyos kockázatot jelentene. Egy olyan párt kormányra kerülése, amely politikai tőkéjét részben a román nemzeti sérelmekre, a Brüsszellel szembeni dühre és a kisebbségi jogokkal szembeni bizalmatlanságra építi, könnyen újranyithatná

• a magyar nyelvhasználat,
• az oktatási autonómia vagy
• a székelyföldi önrendelkezés

körüli konfliktusokat.

A csalódottságot csatornázza be Simion

A Financial Times szerint az AUR sikerének egyik oka, hogy Romániában széles társadalmi frusztráció halmozódott fel. Mircea Geoană volt NATO-főtitkárhelyettes úgy fogalmazott:

Bár a lap szerint Románia egész a közelmúltig látványos gazdasági felzárkózást ért el, a fellendülésből származó haszon jelentős része azonban a nagyvárosokban csapódott le, míg a kisvárosok és falvak lemaradtak.

Ez a társadalmi elégedetlenség kedvez az AUR-nak, amely

• egyszerre támadja a régi román pártelitet,
• az Európai Uniót és
• a gazdasági megbicsaklást korrigálni hivatott megszorításokat.

A Guardian szerint Bolojan kabinetjének bukásában is szerepet játszottak a népszerűtlen költségvetési intézkedések:

• adóemelések,
• bér- és nyugdíjbefagyasztások, valamint
• közkiadás-csökkentések.

Ennek ellenére a románok többsége támogatta volna a szükséges válságkezelést, és a Bolojan-kormány intézkedéseit, azonban a szociáldemokraták politikai manőverezése kibillentette a kormányt a nyeregből, a válság pedig nemcsak a gazdaságnak, hanem a politikai erőviszonyok helyrebillentésének sem kedvez. Pláne úgy, hogy a politikai szereplők képtelenek megállapodni egy új miniszterelnök-jelölt személyéről, ami már belvillongásokhoz is vezetett a Nemzeti Liberális Pártnál (PNL).

A baloldal nélkül nem lesz többség?

A Maszol beszámolója szerint a román kormányalakítási válságot tovább bonyolítja, hogy a parlamenti matematika alapján nehezen képzelhető el stabil többség a PSD nélkül. Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök úgy fogalmazott: a PNL–USR–RMDSZ-kisebbségi kormány ötlete önmagában nem elegendő, mert szerinte kérdéses, ki szavazna meg egy ilyen felállást.

Grindeanu szerint a parlamentben jelenleg három nagyobb blokk van:

• a PSD,
• a PNL–USR–RMDSZ együttműködés, valamint
• a „szuverenista” oldal.

Úgy vélte, a korábbi koalíció újjáalakítása kényelmes többséget adhatna, de a PNL és az USR nem tud többséget létrehozni a PSD nélkül, ahogy a PSD sem képes erre a PNL–USR nélkül.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Maszol szerint három forgatókönyvet lát:

• a korábbi koalíció újjáépítését,
• egy PNL–USR–RMDSZ-kisebbségi kabinetet, vagy
• egy kisebbségi PSD-kormányt.

Az RMDSZ elsődleges célja továbbra is a stabil kormányzás, ami az AUR további erősödése miatt magyar szempontból szerinte sem mellékes kérdés.

***

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP