Megalakult a rengeteg strukturális problémát öröklő kabinet Bukarestben, benne két magyar miniszterrel és egy kormányfőhelyettessel, élén pedig egy magyarokkal nemigen szimpatizáló miniszterelnökkel.
Aláírták a koalíciós megállapodást a romániai pártok, megalakult az új kormány a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az eddig ellenzékben politizáló, centrista-populista Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével, kiegészülve a nemzeti kisebbségi frakcióval. Elővették az egyszer már leszerepelő rotációs rendszert, vagyis hogy a két nagyobb párt, a PSD és a PNL váltva adja majd a kormányfőt, a sort a PNL kezdi Ilie Bolojan elnökkel, és a ciklus felénél cserélnek.
Nem tanultak semmit, ezt a mozit már láttuk”
– kommentálja lapunknak Pászkán Zsolt politikai elemző. Ebben a rotációs rendszerben egy éve és tíz hónapja van egy miniszterelnöknek, de egy év kormányzás után munka helyett már a helyezkedéssel lesznek elfoglalva a minisztériumokban – mutat rá. „Így is kaotikus a román politikai élet, erre most beépítenek egy újabb elemet, ami nyilvánvalóan felborít mindent. A PSD vélhetőleg arra számít, hogy a PNL idején helyrerázódik a gazdaság, és akkor bele tud ülni a készbe, de ez korábban sem működött.”
Ráadásul a kormány fele régi arcokból áll, kivéve az USR-sek, „ők viszont képesek voltak a legszerencsétlenebb alakokból minisztert csinálni” – jelenti ki a szakértő. Ionuț Moșteanu védelmi miniszternek semmi köze nem volt a hadsereghez, Oana Țoiu külügyminiszterként pedig „súlytalan”. Pászkán szerint az az érdekes, hogy ők szinte felügyelet alatt tarthatják Nicușor Dan államfőt, hiszen az elnök kevés önálló mandátuma közé tartozik a védelmi és a külpolitika. A szakértő árulkodó jelnek tartja, hogy az egykori miniszterelnök, majd európai parlamenti képviselő Dacian Cioloș parlamentbe be sem jutó Megújítjuk Románia Európai Projektjét (Reper) nevű pártjának embere is helyet kapott a kormányban. Dragoş Pîslaru az európai forrásokért felelős miniszter lesz. „Itt folynak majd be az uniós pénzek. Egyszerűen nem értem, hogy a PNL hogyan engedhette át ezt a területet egy szélsőbalos, parlamenten kívüli szerveződésnek, ha nem nyomatékos külső kérésre” – fogalmaz.
Magyar szempontból kétesélyes az új kabinet, a tárcák pedig felemásak. Jól mutat Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesi bársonyszéke, de mandátum és feladat híján inkább csak szimbolikus; mivel a tárcák le vannak osztva, nem tud úgy eljárni, hogy ne lépjen rá valaki tyúkszemére. Cseke Attila marad a fejlesztési minisztérium élén, ami annak függvényében jó pozíció vagy éppen népszerűség-romboló teher, hogy allokálnak-e hozzá pénzt – hiszen az uniós források felett a Reper embere fog rendelkezni. A volt államtitkár Demeter András István a művelődési minisztérium élére került, ez Pászkán Zsolt szerint a „futottak még” tárcák közé tartozik, a forrásoknál általában a sor végére kerül. És ha igaz, hogy a magánmecenatúra felé akarják eltolni a kulturális élet finanszírozását, „az felér egy selyemzsinórral”, hiszen éppen a magánszférára várnak most megszorítások és adóemelések.
A szakértő szerint szinte borítékolható a megszorítás és az adóprés. „Hatalmas a költségvetési hiány, rossz a gazdaság struktúrája. Mesterségesen alacsonyan tartották a lej árfolyamát, ami egy importorientált országnak túlfogyasztásra hajlamos lakossággal duplán fáj” – magyarázza.
Az új miniszterelnökkel nem lehet garantálni a rózsás viszonyt, nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is célzott erre, makacs emberként írva le Ilie Bolojant. Pászkán emlékeztet: mindig is feszült volt a kapcsolat a román politikus és a magyar párt között, aminek a gyökerei a nagyváradi időszakáig nyúlnak vissza. Bolojan polgármesterként, később a Bihar Megyei Tanács elnökeként, illetve a PNL helyi vezetőjeként gyakran került összetűzésbe az RMDSZ-szel. „Elmondhatjuk, hogy nem volt a magyarok barátja” – summázza Pászkán Zsolt.
Nyitókép: Nicușor Dan államfő Ilie Bolojan miniszterelnökkel
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Súlyos kritikát kapott a német sajtótól, a Die Welt sem finomkodott.
