Újra bent a magyarok a román kormányban!

Aláírták a koalíciós megállapodást a romániai pártok, megalakult az új kormány a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az eddig ellenzékben politizáló, centrista-populista Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével, kiegészülve a nemzeti kisebbségi frakcióval. Elővették az egyszer már leszerepelő rotációs rendszert, vagyis hogy a két nagyobb párt, a PSD és a PNL váltva adja majd a kormányfőt, a sort a PNL kezdi Ilie Bolojan elnökkel, és a ciklus felénél cserélnek. 

 – kommentálja lapunknak Pászkán Zsolt politikai elemző. Ebben a rotációs rendszerben egy éve és tíz hónapja van egy miniszterelnöknek, de egy év kormányzás után munka helyett már a helyezkedéssel lesznek elfoglalva a minisztériumokban – mutat rá. „Így is kaotikus a román politikai élet, erre most beépítenek egy újabb elemet, ami nyilvánvalóan felborít mindent. A PSD vélhetőleg arra számít, hogy a PNL idején helyrerázódik a gazdaság, és akkor bele tud ülni a készbe, de ez korábban sem működött.” 

Ráadásul a kormány fele régi arcokból áll, kivéve az USR-sek, „ők viszont képesek voltak a legszerencsétlenebb alakokból minisztert csinálni” – jelenti ki a szakértő. Ionuț Moșteanu védelmi miniszternek semmi köze nem volt a hadsereghez, Oana Țoiu külügyminiszterként pedig „súlytalan”. Pászkán szerint az az érdekes, hogy ők szinte felügyelet alatt tarthatják Nicușor Dan államfőt, hiszen az elnök kevés önálló mandátuma közé tartozik a védelmi és a külpolitika. A szakértő árulkodó jelnek tartja, hogy az egykori miniszterelnök, majd európai parlamenti képviselő Dacian Cioloș parlamentbe be sem jutó Megújítjuk Románia Európai Projektjét (Reper) nevű pártjának embere is helyet kapott a kormányban. Dragoş Pîslaru az európai forrásokért felelős miniszter lesz. „Itt folynak majd be az uniós pénzek. Egyszerűen nem értem, hogy a PNL hogyan engedhette át ezt a területet egy szélsőbalos, parlamenten kívüli szerveződésnek, ha nem nyomatékos külső kérésre” – fogalmaz. 

Magyar szempontból kétesélyes az új kabinet, a tárcák pedig felemásak. Jól mutat Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesi bársonyszéke, de mandátum és feladat híján inkább csak szimbolikus; mivel a tárcák le vannak osztva, nem tud úgy eljárni, hogy ne lépjen rá valaki tyúkszemére. Cseke Attila marad a fejlesztési minisztérium élén, ami annak függvényében jó pozíció vagy éppen népszerűség-romboló teher, hogy allokálnak-e hozzá pénzt – hiszen az uniós források felett a Reper embere fog rendelkezni. A volt államtitkár Demeter András István a művelődési minisztérium élére került, ez Pászkán Zsolt szerint a „futottak még” tárcák közé tartozik, a forrásoknál általában a sor végére kerül. És ha igaz, hogy a magánmecenatúra felé akarják eltolni a kulturális élet finanszírozását, „az felér egy selyemzsinórral”, hiszen éppen a magánszférára várnak most megszorítások és adóemelések. 

A szakértő szerint szinte borítékolható a megszorítás és az adóprés. „Hatalmas a költségvetési hiány, rossz a gazdaság struktúrája. Mesterségesen alacsonyan tartották a lej árfolyamát, ami egy importorientált országnak túlfogyasztásra hajlamos lakossággal duplán fáj” – magyarázza. 

Az új miniszterelnökkel nem lehet garantálni a rózsás viszonyt, nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is célzott erre, makacs emberként írva le Ilie Bolojant. Pászkán emlékeztet: mindig is feszült volt a kapcsolat a román politikus és a magyar párt között, aminek a gyökerei a nagyváradi időszakáig nyúlnak vissza. Bolojan polgármesterként, később a Bihar Megyei Tanács elnökeként, illetve a PNL helyi vezetőjeként gyakran került összetűzésbe az RMDSZ-szel. „Elmondhatjuk, hogy nem volt a magyarok barátja” – summázza Pászkán Zsolt.

Nyitókép: Nicușor Dan államfő Ilie Bolojan miniszterelnökkel
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu