Mai középnemzedékünknek és a fiatalabbaknak egyik alapvető popkulturális élménycsomagja néhány végtelenbe nyúló amerikai rajzfilmsorozat, amely a mi gyerekkorunktól a mi gyermekeink koráig végigkíséri az életünket. Ilyen az 1989-ben (!) kezdődő és máig futó, a 37. évadjánál járó The Simpsons, amely a maga új korában frappánsan szellemes, ma már kissé nagypapás tempójú és humorú sorozat Homer Simpson nem kicsit diszfunkcionális családjáról. Ilyen az 1999-ben induló és máig futó Family Guy, a Seth MacFarlane sziporkázó, azonnal ható humorbonbonjaival teli epizódfolyam egy jenki famíliáról.
És ilyen persze a leghangosabb, legbotrányosabb – és legtalálóbb – amerikai rajzfilmsorozat, a South Park is, amelyet 1997-ben kezdett el Matt Stone és Trey Parker. Fő karakter antihősei, Cartman és társai az elején még a konzervatív közvélemény ízlését borzolták; de Parkerék a 2020-as évekre – valódi punk lázadásként – a woke ideológia és a liberalizmus túlzásait kezdték vitriolos humorral karikírozni. Olyannyira találók voltak, hogy a South Park egyes korábbi vad agymenései – például a férfi sportolók beszabadulása a női sportokba – azóta valósággá váltak.