Az Amazon Prime Video kínálatában debütált Holland próbál nagyon rejtélyes lenni, de a legnagyobb talány az, hogy ebben a formában miként készülhetett el.
Nicole Kidman egyértelműen az ezredforduló környékén élte a fénykorát, amikor nagyon ügyesen lavírozott az olyan nagy sikerű műfaji produkciók, mint a Más világ vagy a Moulin Rouge!, valamint a komolyabb hangvételű drámák között. Utóbbiak közé tartozott Az órák is, amellyel el is nyerte az Oscart. Az akadémia azóta sem feledkezett meg róla, az utóbbi időszakban jelölték Az élet Ricardóéknál vagy az Oroszlánban nyújtott alakításáért. Más kérdés, hogy ezek a filmek relatív szűk közönséget szólítottak meg, és a mainstream popkultúrából mára igencsak kikopott a neve. Aztán jött a Jókislány, a perverz szexuális fantáziájú vezérigazgató szerepével. Ez már a provokatív témája miatt is nagy visszhangot keltett, és noha az erotikus thrillerként eladott lélektani kórkép kissé felemásra sikeredett, Kidman játékát nem lehet nem méltatni, sokak szerint megérdemelte volna érte az újabb Oscar-jelölést.
Ezt is ajánljuk a témában
Nicole Kidman a női örömök ünneplésének nevezte a független A24 stúdió új filmjét. Talán már ebből is leszűrhető, hogy a Jókislány kellően provokatív – de azért nem a szürke újabb árnyalata.
A neve így visszakerült a köztudatba, aminek most alaposan megszenvedheti a hátrányát, mert ennek köszönhetően valószínűleg jóval többen tekintik meg az új filmjét. Pedig jobban járt volna, ha a Holland radar alatt marad, vagy leginkább be sem mutatják. Annak ellenére, hogy a felütés ha nem is kifejezetten lehengerlő, de egy egészen szórakoztató, fura hangulatú bűnügyi történetet ígér. A Kidman alakította tanárnő idilli életet él egy tipikus amerikai kisvárosban a családjával, amikor viszont szöget üt a fejében, hogy az állandóan konferenciákra utazó férje megcsalja, egy kollégájával nyomozni kezdenek utána. Hogy aztán természetesen egészen más felfedezésre jussanak, mint amit korábban sejteni véltek.
A kutakodás eleinte kínál némi izgalmat és abszurd szituációt, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az alkotók nem igazán tudták eldönteni, milyen hangvételben is beszéljék el a történetet. Krimiként nem elég erőteljes a bűnügyi szál, a második félidőben érkező nagy fordulat kanyarokkal korábban megjósolható, és legfeljebb vállrándítást vált ki. A Coen fivérek munkáit idéző fekete komédiaként sem állja meg a helyét abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy egyáltalán nem vicces. És nyilvánvalóan David Lynch munkássága szintén inspirációs erővel bírt, csak éppen huszadannyira sem tudják megragadni a kisvárosi élet látszólagos idillje mögötti poklot, mint ahogyan azt a nemrég elhunyt zseni tette a maga szürreális stílusában.
Pedig Mimi Cave rendező pályája elég ígéretesen indult; Friss című horrorja egyszerre volt a maga elborult módján vicces, brutális és lendületes. A Hollandban azonban ezek az érdemek nyomokban sem lelhetők fel.
A legnagyobb probléma a forgatókönyvvel van, a karakterek ad hoc döntéseket hoznak és teljesen önellentmondásosan viselkednek, ráadásul szimpatizálni egyikükkel sem lehet, és nem is annyira izgalmasak, hogy érdekesek legyenek.
A sztoriban pedig olyan méretű lyukak tátonganak, amelyekben kényelmesen elférne egy kisváros is; mintha komplett oldalakat téptek volna ki a szkriptből. Mindezt pedig nem lehet a kapkodós tempóra fogni, a cselekmény ugyanis éppen olyan komótosan halad, mint ahogyan egy átlagos nap telik a címben szereplő településen. A fináléra pedig úgy esik szét a film, hogy öröm,
vagyis pontosabban gyötrelmesen unalmas nézni.
A teljes kudarcért azonban nem lehet Nicole Kidmant okolni. Ő erején felül is próbál életet lehelni az életidegen karakterébe, a férjét alakító, az Utódlásból vagy a Büszkeség és balítéletből ismerős Matthew Macfadyen szintén kellőképpen karizmatikus, ám sajnos hiába igyekszenek menteni a menthetetlent. Sőt, ha ezt vesszük, még rontanak is a helyzeten, mert ha a színészek is borzalmasak lennének, legalább a katasztrófaturistáknak jó szívvel ajánlhatnánk a filmet. Így csak azoknak javasoljuk, akik elalvási nehézségekkel küzdenek.
Nyitókép: Amazon
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
Ez a szakma természete. Interjú.
A tavaly a Velencei Filmfesztiválon debütált Diva Futura: A Cicciolina-sztori december 4-től látható a mozikban.
A színész évtizedeken át volt a magyar film- és színházi élet kiemelkedő szereplője.
Összeesküvés-elmélet, paranoia és fekete humor. Lehet vitatkozni arról, hogy az Emma Stone főszereplésével leforgatott Bugonia lenne-e Jórgosz Lánthimosz eddigi legkiválóbb filmje, de hogy a legszórakoztatóbb és a leginkább letisztult, az biztos.
A Pluribus az eddig megtekinthető két epizódja alapján több mint ígéretes.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.