Pusztító bélyeg égett rá Orbán Viktor személyes brandjére a véghajrában

„A Fidesz vereségének okait feltáró írásom első részében a NER közjogi felépítményét, az irányított felhalmozó kapitalizmus kifulladt modelljét, a s zűkülő erőforrásokat és az új osztálykoalíciót, a megalázott közszférát, a »bűnös város« koncepcióját, a konzervatív és a liberális értelmiség között felszakadt érzelmi gátat, illetve az egydimenziósított kormánypárti nyilvánosságot elemeztem. A második rész témája a gazdasági és az uniós kilátásokról való hallgatás, a konjunktúra-érzékelés alakulása, a dramaturgia nélküli ciklus, a félbehagyott konfliktusok, a megkésett és felemás mérséklődés, a pozitív ajánlat nélküliség, Hatvanpuszta, valamint a morális erózió lesz.

(...)
A magyar választók jelentős hányada rendületlenül támogatja hazánk uniós tagságát, és ugyancsak döntő többségük támogatja Orbán Viktor Ukrajna-politikáját a brüsszeli központtal szemben. A két álláspont között jelentékeny az átfedés. Mi következik ebből? Az, hogy a magyar átlagválasztó viszonya az Európai Unióhoz merőben pragmatikus. Szkeptikusan olvassa az euroblablát, a kéksárga-profilképes propagandát, nem akar háborút, nem akarja állni a háborús cechet, osztja Orbán migrációs és Ukrajna-álláspontját. S ugyanez a magyar honpolgár élvezi a schengeni övezet előnyeit, ő maga és/vagy családtagja Nyugaton tanul/dolgozik, a fiatalok Erasmus-programokon vennének részt, a vállalkozók bekapcsolódtak az európai kereskedelmi vérkeringésbe, sokszázezren dolgoznak itthon európai multinak akár alkalmazottként, akár beszállítóként, sokakat vonz a lehetőség, hogy az EU nyitja meg a kaput egy globális karrierlehetőségre, sokan tájékozódnak közvetlenül az európai sajtóból.

Ezt a választói tömeget mélységes aggodalommal töltötte el a lehetőség, hogy Magyarország – Huxit és Orbán erre irányuló szándéka nélkül! – egészen egyszerűen kisodródhat az EU-ból.

Mi lesz, ha megvonják a szavazati jogot? Mi lesz, ha az agrárpénzek sem jönnek? Mi lesz, ha a schengeni hozzáférésünket is korlátozzák? Ezekre a levegőben lógó kérdésekre nem voltak fideszes válaszok. Orbán nem vázolt fel egy »B-tervet« arra az esetre, ha választási győzelmét követően a brüsszeli gépezet fokozza a nyomást Magyarországra. A pragmatikus választópolgár pedig ezért inkább a biztos választást kereste, és az ebben az esetben nem a Fidesz volt.” 

Nyitókép: Képernyőkép/ATV-videó