Kényszerhelyzetben a légitársaságok: beindultak a járattörlések, csőd veszélyezteti a fapados cégeket
Emelkedő jegyárak és csökkentett járatszámok miatt veszélybe kerülhetnek a nyaralások.

Egyre több afrikai számol be arról, hogy Oroszországban munkát ígértek nekik, de végül a háborúba kényszerítették őket. Néhányan zsoldosként mennek, de sokkal többen tudtukon kívül kerülnek oda.

A New York Times bemutatta több afrikai férfi történetét, akiket az oroszok trükkökkel csaltak a harctérre.
Egyre több afrikai kerül az Oroszország és Ukrajna közötti háború frontvonalába.
Néhányan önként mennek oda zsoldosként, de sokkal többen vannak olyan fiatal férfiak, akiket a hétköznapi munkák ígéretével csábítottak oda, majd arra kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak az orosz erőkhöz. Pontosan ez történt a kenyai James Kamau Ndunguval, aki azt gondolta mezőgazdasági munkát fog Oroszországban végezni. Az egyik barátja az amerikai lap riporterének elmondta: Kamau tavaly júniusban küldött egy fotót barátainak az isztambuli repülőtérről. Néhány héttel később újabb fotót küldött. Ezúttal katonai egyenruhát viselt, és fegyvert tartott a kezében. Augusztusban újra írt, hogy egy lövészárokban van Ukrajnában, és kérte imádkozzanak érte. Ez volt az utolsó hír, amit Kenyában hallottak róla.

Az egész kontinensen számos kétes hírű cég jött létre a férfiak toborzása céljából. Ezek a cégek gyakran utazási irodáknak vagy munkaerő-közvetítő cégeknek álcázzák magukat, és a WhatsAppon vagy a Telegramon hirdetnek.
A New York Times több áldozatot és toborzót is meginterjúvolt. Az interjúkból kiderül, hogy a toborzók nem közvetlenül a moszkvai Védelmi Minisztériummal dolgoznak együtt. A The Times által megtekintett szerződések orosz nyelvűek voltak, ami azt jelenti, hogy az afrikaiak nem tudták elolvasni őket.
Afrikában nincs elég munkahely, ezért a külföldi munkalehetőség ígérete hatalmas vonzerőt jelent. Sok fiatal munkanélküli, ami a kontinenst elsődleges célponttá teszi a toborzás számára.
A lap szerint nem tudni pontosan hány férfit toboroztak be hamisan Afrikából, bár legalább kilenc ország hatóságai jelentettek ilyen eseteket.
Kenyában pedig a Nemzeti Hírszerző Szolgálat megállapította, hogy eddig körülbelül 1000 kenyai utazott Oroszországba, akik végül Ukrajnában kötöttek ki. Közülük csak 30-an tértek vissza élve.
Okoiti Andrew Omtatah, kenyai szenátor, így fogalmazta meg a helyzetet:
Ha ma egy rabszolgahajó kötne ki Mombasában egy olyan transzparenssel, hogy »Rabszolgákat keresünk Nyugaton« akkor nem lenne hely a hajón.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter márciusban elismerte, hogy külföldi zsoldosokat is alkalmaznak az orosz hadseregben. Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan afrikaiak, akik polgári munkára vonatkozó ígéret alapján utaztak Oroszországba, csakhogy aztán kényszerítették őket katonai szolgálatra, a Kreml szóvivője, Dmitrij S. Peszkov a múlt héten sajtószolgálatán keresztül a The Timesnak azt mondta: „Nincs tudomásunk ilyen esetekről.”

Kenya, Tanzánia, Zambia, Dél-Afrika, Nigéria, Ghána, Togo, Botswana és Mali mind arról számolt be, hogy férfiakat csalással toboroztak az orosz hadseregbe. A kenyai ügyészek februárban vádat emeltek egy férfi ellen, aki 22 kenyait toborzott Oroszországba.
A New York Times talált egy kenyai fiatalt, aki azon kevesek közé tartozott, akik élve tértek vissza a háborúból. Vincent Odhiambo Awiti a lapnak elmondta, hogy tavaly toborozta be egy ügynök, akivel Kenya fővárosának, Nairobi központjában találkozott az utcán. A férfi azt mondta neki, hogy a Global Faces Human Resources Agency-nek dolgozik, és munkát ígért Awitinak egy oroszországi üzletben. Awiti elmondása szerint a férfi fizette neki és négy másik férfinak a repülőjegyet Szentpétervárra.
Awiti elmondta, hogy érkezésükkor azt mondták nekik, írjanak alá szerződést az orosz hadseregbe való belépésről. Először nemet mondtak, de aztán azt közölték velük, hogy az egyetlen módja a Kenyába való visszatérésnek az, ha visszafizetik azt az összeget, amit az Oroszországba juttatásukra költöttek. Egyiküknek sem volt pénze. Végül mindannyian aláírták a szerződést.
A csoportot vonattal küldték el négy napos katonai kiképzésre egy táborba Shebekino városa közelében, az oroszországi Belgorodtól délre fekvő frontvonal közelében.
Awiti elmondta, hogy a Harkivban megyében fekvő Vovchansk városa közelében küldték, ahol tavaly nyáron jelentős harcok folytak.
Osztaga azt a parancsot kapta, hogy két kis folyón és egy nyílt terepen átkelve jusson el egy lövészárokhoz. Elmondása szerint osztagparancsnokát még az első folyó elérése előtt megölték. Mire elérte a második folyót, elmondása szerint gyakorlatilag egyedül maradt. A csatatéren eltemetetlen holttestek hevertek, a halottak pedig „mint a tavirózsák” lebegtek a folyón. Húsz napot élt túl a fronton.
Awiti elmondta, hogy egy orosz dezertőrrel szökött meg, aki meglőtte a saját lábát, hogy rokkantnak nyilvánítsák. Awiti elmondta, hogy Belgorodban kezelték a dróncsapás következtében szerzett kéz- és csípősebeit, majd Moszkvába szállították egy katonai kórházba. Az orvosok azt mondták neki, hogy felépülése után visszaküldik a frontra, de sikerült eljutnia a kenyai nagykövetségre, ahonnan repülővel visszavitték Nairobiba. Awiti a lapnak elmondta: jelenleg munkanélküli, pénztelen, sebesült és súlyosan traumatizált. „Jobb itt. Itt sok szabadságod van” – mondta, visszagondolva tapasztalataira. „Oroszországért harcoltam. Orosz egyenruhát viseltem. De a harc nem az enyém volt.”
Nyitókép: kenyai asszonyok siratják az ukrán fronton elesett fiaikat/SIMON MAINA/AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Emelkedő jegyárak és csökkentett járatszámok miatt veszélybe kerülhetnek a nyaralások.

***