Örülnek az uniós biztosok: szerintük történelmi döntés a magyar gyermekvédelmi törvény megsemmisítése

Az Európai Unió Bírósága kedden ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében. A döntés messze túlmutat a konkrét jogvitán: a luxembourgi ítélet ezért nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is jelentős mérföldkő. Egyaránt érinti a „szexuális kisebbségek védelmét”, az uniós normák kikényszeríthetőségét, valamint Magyarország mozgásterét az uniós döntéshozatalban.

Az Európai Bizottság két biztosának, Michael McGrathnak és Hadja Lahbibnak közös nyilatkozatában kifejezetten üdvözölték a döntést. A Portfolionak eljuttatott közös reakciójukban úgy fogalmaztak:

Közös reakciójukban hangsúlyozták: az ítélet emlékeztet arra, hogy az EU „az egyenlőség uniója”, ahol mindenkinek joga van önmagához hűen élni, és szeretni azt, akit választ.

A törvény háttere és az ítélet tartalma

A 2021-ben elfogadott, később több ponton módosított törvény a kiskorúak védelmét tűzte ki célul. Az Európai Bizottság és számos tagállam szerint azonban valójában indokolatlanul korlátozta az LMBTI-emberek hétköznapi életének és identitásának megjelenítését a médiában, az oktatásban és a kultúrában. Az Európai Unió Bírósága most kimondta:

A jogvita 2022 júliusában kezdődött, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési pert indított Magyarország ellen.

Brüsszel szerint a törvény hátrányosan különböztet meg embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján, emellett sérti a belső piaci szabályokat és több alapjogot is.

A keddi ítélet lényegében megerősítette a főtanácsnok tavaly nyári indítványát, amely minden lényeges pontban helytállónak találta a Bizottság érveit. 

Pénzügyi következmények

Egyértelmű, hogy a döntés időzítése sem véletlen. Éppen a magyar választásokat követően pár nappal került sor az ítélet meghozatalára. A gyermekvédelmi törvény miatt a Bizottság úgy döntött, hogy Magyarország bizonyos uniós forrásokhoz ne férhessen hozzá.

A Bizottság korábbi álláspontja szerint a gyermekvédelmi törvény is szerepet játszott abban, hogy az Alapjogi Charta betartásához kötött feltételek részben nem teljesültek. Emiatt a 2021–2027-es kohéziós keretből mintegy 600 millió euró maradt befagyasztva. Az ítélet után a magyar kormánynak módosítania kell a jogszabályt, ami megnyithatja az utat ezeknek az összegeknek a részleges felszabadítása előtt.

Nyitókép: Hadja Lahbib (balra), a készenlétért, válságkezelésért és az esélyegyenlőségért felelős belga uniós biztos, valamint Michael McGrath, a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért és a jogállamiságért felelős ír uniós biztos. Forrás: Nicolas Tucat / AFP

***