„Macront keményen meg fogja ítélni a történelem!” – Éric Zemmour a Mandinernek
A francia íróval, politikussal országa állapotáról, Emmanuel Macron államfő megítéléséről, valamint az orosz-ukrán háború kérdéséről is beszélgettünk. Interjúnk.

Egy átfogó felmérés szerint jelentős aggodalom érzékelhető a francia társadalomban a demográfiai változások kapcsán. A válaszadók többsége úgy látja, hogy a migránsok jelenléte egyfajta „nagy felcserélődéshez” vezet az országban. A jelenséget sokan kifejezetten kedvezőtlennek tartják.

A Breitbart amerikai konzervatív portál által ismertetett Ifop-kutatás arra jutott, hogy a francia közvélemény jelentős része már nem pusztán bevándorlásról, hanem mélyreható társadalmi átalakulásról beszél. A migránsok szerepe ebben a folyamatban központi elemként jelenik meg.

A felmérés szerint a franciák 60 százaléka gondolja úgy, hogy az ország „mély demográfiai átalakuláson” megy keresztül, és hogy a lakosságot „fokozatosan nem európai népesség, elsősorban az afrikai kontinensről érkezők váltják fel”. Ez az értelmezés a közbeszéd egyik meghatározó narratívájává vált.

A kutatás részletesen vizsgálta azt is, hogyan értékelik a franciák ezt a folyamatot. Azok körében, akik szerint zajlik a demográfiai átalakulás, kétharmados többség, 66 százalék egyértelműen negatív jelenségként tekint rá. Ezzel szemben 21 százalék semleges álláspontot foglal el, míg mindössze 9 százalék lát benne pozitív fejleményt.
A politikai preferenciák mentén jelentős különbségek rajzolódnak ki. A legnagyobb arányban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés szavazói érzik úgy, hogy Franciaországban demográfiai kiszorulás zajlik, körükben ez az arány eléri a 81 százalékot. A jobbközép republikánusok támogatóinál is magas, 76 százalék ez az arány.
A jelenlegi elnök, Emmanuel Macron hívei között már jóval kisebb, 37 százalék azok aránya, akik osztják ezt a nézetet. A radikális baloldali La France Insoumise szavazói körében pedig csupán 30 százalék gondolja így, ami jól mutatja, hogy a kérdés erősen megosztja a társadalmat.
Érdekes fejlemény, hogy a Szocialista Párt támogatói között is többségben vannak azok, akik aggódnak a változások miatt: 64 százalékuk szerint a tömeges migráció átalakítja az országot.
Ezzel szemben a folyamatot teljes mértékben pozitívnak tartók aránya minden politikai oldalon alacsony maradt.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia íróval, politikussal országa állapotáról, Emmanuel Macron államfő megítéléséről, valamint az orosz-ukrán háború kérdéséről is beszélgettünk. Interjúnk.

A percepciók mögött konkrét demográfiai változások is állnak. A francia statisztikai hivatal adatai szerint 2024-ben mintegy hatmillió külföldi állampolgár élt az országban, ami a teljes népesség 8,8 százalékát jelenti. Ez az adat nem tartalmazza azokat, akik időközben állampolgárságot szereztek, vagy már migráns szülők gyermekeként születtek Franciaországban.
A migráció összetétele is jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Míg 1968-ban a bevándorlók háromnegyede más európai országokból érkezett, napjainkban már körülbelül a felük Afrikából származik. Ez a változás sokak szerint hozzájárul a társadalmi feszültségek erősödéséhez.
A „nagy felcserélődés” kifejezés egyre gyakrabban jelenik meg a politikai diskurzusban is. A fogalmat eredetileg Renaud Camus francia filozófus használta, aki azzal magyarázta a jelenséget, hogy a nyugati liberális elit gazdasági egységekként tekint a lakosságra, amely szükség esetén következmények nélkül lecserélhető.
A radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon is egyre gyakrabban hivatkozik erre a kifejezésre, bár kezdetben inkább ironikus felhanggal használta. Az utóbbi időben azonban politikai stratégiájában egyre inkább megjelenik az „új” és „régi” Franciaország szembeállítása.
Mélenchon korábban úgy fogalmazott, hogy a baloldal nem támaszkodhat a vidéki, fehér, katolikus munkásosztályra a szocializmus megvalósításában. Ez magyarázhatja, hogy pártja egyre inkább a városi etnikai kisebbségek felé fordul, különösen a muszlim szavazók megszólítására törekedve. Ez a stratégia ugyanakkor kritikákat is kiváltott, mivel a pártot egyesek azzal vádolják, hogy túl közel került iszlamista szervezetekhez. A migráció kérdése így nemcsak társadalmi, hanem egyre inkább politikai és ideológiai törésvonallá is vált Franciaországban.
Nyitókép: MATTHIEU ALEXANDRE / AFP