Már nem tudnak Orbán Viktor mögé bújni: a „bűnbak” távozása után egyre nyilvánvalóbbak a törésvonalak az uniós válságban

Az Európai Unió állam- és kormányfői kétnapos, április 23-i és 24-i ciprusi találkozóján feltűnően jó hangulat uralkodott, részben annak köszönhetően, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő, aki a Politico szerint 16 éven át gyakran konfliktusforrás volt, már nem vett részt a csúcson. A lap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megbeszélések gyorsan kijózanító felismeréshez vezettek: az Európai Unió előtt álló kihívások, a problémákra adott eltérő válaszok és a tagállamok közötti nézet-, illetve érdekkülönbségek nem egyetlen politikushoz kötődnek, hiába szerették ezt hangoztatni az unió vezetői.

Kristen Michal észt miniszterelnök szerint

A jövőben viszont a tagállamoknak nyíltabban kell képviselniük saját álláspontjukat. Nem véletlen, hogy a különbségek már rögtön az első napon felszínre kerültek.

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében például egyes vezetők gyors előrelépést sürgettek, míg mások – köztük a horvát miniszterelnök – jóval óvatosabb álláspontot képviseltek, és irreálisnak nevezve a közeli tagságot.

Az energiapolitikában sem született áttörés: ugyan szó esett bizonyos rövid távú intézkedésekről, ám a közel-keleti konfliktus okozta ellátási kockázatok kezelését végül a pénzügyminiszterekre bízták, és nagyjából egy hónapot adtak nekik, hogy előrukkoljanak a konkrét javaslatokkal, miközben a kontinensen már most hiány mutatkozik egyes üzemanyagokból.

A második nap a költségvetési vitákról szólt, amelyek szintén komoly feszültségeket hoztak felszínre:

• Hollandia és Németország a büdzsé csökkentését és „modernizálását” sürgette,
• míg más szereplők – például Lengyelország – és az Európai Bizottság inkább a források növelését támogatnák.

Ursula von der Leyen szerint a dilemma egyszerű:

Utóbbi pedig szerinte éppen akkor gyengítené az EU-t, amikor nagyobb szerepre lenne szükség.

A találkozó után Rob Jetten holland miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan, és

Friedrich Merz német kancellár ugyanezt hangsúlyozta:

– nyilatkozta Merz a sajtónak, és minden területen kiadáscsökkentést sürgetett, hogy a bizottság javaslata elfogadhatóbbá váljon.

Ugyanakkor az uniós intézmények, illetve az olyan tagállamok, mint Franciaország, ambiciózusabb csomagot sürgetnek, azzal érvelve, hogy a blokknak stratégiai ágazatokba kell beruháznia, és versenyeznie kell ázsiai és amerikai riválisaival.

Számukra a nagyobb költségvetés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a már így is feszes államháztartású országoknak többet kellene fizetniük. Inkább azt szorgalmazzák, hogy

A viták kiterjedtek a pandémiás helyreállítási alap visszafizetésének időzítésére is, ami újabb törésvonalakat jelzett a tagállamok között. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök összegzése szerint a költségvetés kérdése „rendkívül nehéz tárgyalás”.

Bár több vezető – köztük Donald Tusk lengyel kormányfő – megkönnyebbüléssel beszélt Orbán Viktor távozásáról, és „mézeshetekként” emlegették a mostani, a magyar miniszterelnök nélküli időszakot, a ciprusi találkozó inkább azt mutatta meg, hogy a konszenzus hiánya strukturális probléma, ami elől az április 12-ei választás elrántotta a paravánt.

A Politico értékelése szerint Orbán Viktor hiánya rövid távon enyhítheti az európai politikai feszültségeket, hosszabb távon azonban éppen azt teszi láthatóvá, hogy az Európai Unión belüli viták jóval összetettebbek annál, mint hogy egyetlen szereplőre lehessen őket visszavezetni.

***

Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP