Orbán Viktor az EU-csúcs után: „Az első csatát megnyertük – ha nincs olaj, nincs pénz –, a második pedig április 12-én lesz” (VIDEÓ)
Az olajblokád mellett most két újabb veszély rajzolódik ki Európa egén a miniszterelnök szerint.

A brüsszeli lap szerint a tárgyalások végére az EU vezetői lesújtó következtetésre jutottak: Európának kevés hatalma vagy hajlandósága van az események alakítására.

Ritkán volt még ennyire nyilvánvaló az EU képtelensége arra, hogy vezető szerepet vállaljon a nemzetközi ügyekben – kezdi cikkét a Politico. A német Friedrich Merz, a francia Emmanuel Macron és az olasz Giorgia Meloni – a világ tíz legnagyobb gazdasága közül háromnak a vezetője – a többi 24 jelenlévővel félrenézni, egymással veszekedni vagy csak szavakkal tudott foglalkozni, miközben a bombázások, rakétatámadások és öldöklések folytatódtak.
Ezekben a nagyon nehéz pillanatokban, amelyekben élünk, minden eddiginél fontosabb, hogy fenntartsuk a nemzetközi szabályokon alapuló rendet”
– mondta az újságíróknak António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki a brüsszeli találkozót vezette. „A másik lehetőség a káosz. A másik lehetőség az ukrajnai háború. A másik lehetőség a közel-keleti háború.” És ezzel a beszéddel nagyjából minden elhangzott – teszi hozzá a Politico.

Miközben Teherán a szomszédait lövi, megzavarva Európa energiaellátását, Kijev orosz gyárakat támadott katonai repülőgépeket javítva, és Donald Trump Washingtonban a japán miniszterelnökkel együtt viccelődött a Pearl Harbor-i támadásról, az európai vezetők a tárgyalásaikat arra használták fel, hogy az EU szén-dioxid-kibocsátási engedélyrendszerével, az Emissziókereskedelmi Rendszerrel bütyköljenek. Ez nem teljesen független kérdés a globális energiaválságtól, de aligha olyan fontosságú, ahol a kontinens demonstrálhatná geopolitikai erejét.
Iránnal kapcsolatban az európai vezetők úgy találták, kevés befolyással vagy akarattal rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős beavatkozást tegyenek.
Ukrajnával kapcsolatban, több mint négy évvel Oroszország teljes körű inváziója után – egy olyan konfliktusban, ahol van befolyásuk és akaratuk – nem tudták leküzdeni a belső megosztottságot, hogy jóváhagyják a Kijevnek küldendő 90 milliárd eurós támogatást.
Merz német kancellár még azt is kifogásolta, hogy az Iránra való összpontosítás azzal a kockázattal jár, hogy elterelődik a figyelem az európai gazdaság fellendítését célzó intézkedésekről – a csúcstalálkozó eredeti céljáról, mielőtt a világpolitika közbeszólt volna.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy Iránt teljesen figyelmen kívül hagyták. Újra megvitatták francia hadihajók küldését a Hormuzi-szoros, a létfontosságú olajszállítási útvonal védelmére, amelyet Teherán gyakorlatilag lezárt a fenyegetéseivel.
Megkezdtünk egy feltáró folyamatot, és a következő napokban meglátjuk, hogy van-e esély a sikerre”
– mondta Macron francia elnök.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozata azonban nem ígért új küldetést, csak a régióban meglévő uniós haditengerészeti műveletek megerősítését foglalták írásba.
A Politico szerint a tárgyalások végére az EU vezetői lesújtó következtetésre jutottak: Európának kevés hatalma vagy hajlandósága van az események alakítására. „A Közel-Kelet nagy hatással van ránk – de vajon mi is szereplők vagyunk a játékban?” – kérdezte egy EU-tisztviselő, aki részt vett a vezetők megbeszélésein. „Megpróbálnak helyet találni ebben a vitában, és sok nyilatkozatunk és álláspontunk van, de van-e szerepe az európaiaknak a folyamat megoldásában?”
Ezt is ajánljuk a témában
Az olajblokád mellett most két újabb veszély rajzolódik ki Európa egén a miniszterelnök szerint.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője arra figyelmeztette a vezetőket, hogy „a háború indítása olyan, mint egy szerelmi viszony – könnyű belekerülni, de nehéz kilépni”.
A nyitóképen: Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök (JOHN MACDOUGALL / AFP)
