Mi vár a patriótákra Európában? Ez minden magyar életét befolyásolni fogja

Az Európai Unió három nagy tagországában is fontos szerepbe kerülhetnek a szuverenista erők.



Az egyik fő elképzelés a probléma kezelésére egy úgynevezett „börtönplafon” bevezetése.

A francia kormány olyan intézkedéseket készít elő, amelyek bizonyos fogvatartottak automatikus vagy megkönnyített korai szabadon bocsátását tennék lehetővé, ezzel is enyhítve az ország börtöneiben tapasztalható krónikus és rekordmagasságú túlzsúfoltságot – erről számolt a Brussels Signal.
A belga lap kiemelte, a Le Monde híroldal beszámolóját, melyben arról írnak, hogy az igazságügyi miniszter, Gérald Darmanin csendben olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek lehetővé tennék a büntetésük végéhez közeledő rabok gyorsított szabadon bocsátását, különösen az enyhébb bűncselekmények miatt elítéltek esetében.

Az egyik fő elképzelés egy úgynevezett „börtönplafon” vagy „kritikus befogadási küszöb” bevezetése, amely meghatározná a maximálisan elhelyezhető fogvatartottak számát egy adott intézményben, és új rabok befogadásához mások szabadon bocsátását tenné szükségessé.
„Túl régóta aláássa a börtönök túlzsúfoltsága a büntetés-végrehajtási rendszerünket. Ez rontja bátor börtönőreink munkakörülményeit és a fogvatartottak elhelyezési körülményeit is, megakadályozva a visszaesés elleni hatékony fellépést” – írta a miniszter április 14-én az X-en közzétett nyilatkozatában. Hozzátette:„Határozottan kell cselekednünk. Késlekedés nélkül”.
„Ezért vizsgálta meg ma az Államtanács azt a ‘büntetések végrehajtásáról’ szóló törvényjavaslatot, amelyet a következő hetekben a Miniszterek Tanácsa elé terjesztek, majd a parlament tárgyalja” – hangúlyozta, majd ezen a ponton megemlítette: „Ez tartalmazni fogja az általam megfogalmazott egyértelmű intézkedéseket e francia csapás leküzdésére, beleértve az állam kötelezettségét a szükséges börtönférőhelyek megépítésére, illetve a földön elhelyezett matracok jogi megszüntetését”.
A cikkben említést tesznek arról is, hogy egy parlamenti törvényjavaslat is napirenden van, amelyet Florent Boudié, Macronhoz köthető képviselő támogat. Ez rendkívüli rendelkezéseket tartalmaz feltételes korai szabadon bocsátásra jó magaviselet esetén, szigorúbb büntetésekkel visszaesés esetén.
A rendszerből kizárnák a súlyos bűncselekményekért és terrorcselekményekért elítélteket, valamint azokat, akik fegyelmi büntetés alatt állnak.
Március 1-jén a francia börtönökben 87 126 fogvatartott volt, miközben a működési kapacitás körülbelül 63 353 férőhely, ami több mint 137%-os kihasználtságot jelent országos szinten. Egyes előzetes letartóztatási intézetek és helyi börtönök továbbra is több mint 200%-os telítettséggel működnek, ahol a rabok a földön, matracokon alszanak.
Az Európa Tanács már többször figyelmeztetett arra, hogy az ilyen körülmények „emberi gyűjtőketrecekké” tehetik a francia börtönöket, ez pedig sérti az emberi méltóságot. Emmanuel Macron francia elnök korábban 15 000 új börtöncella építését ígérte, azonban ennek csak a töredéke valósult meg.
Kapcsolódó vélemény
A francia elnököt cseppet sem érdekli, hogy nem örökre szól a felhatalmazása.
A brüsszeli lap emlékeztetett arra is, hogy a kezdeményezés hasonlít a 2020-as, Covid–19 járvány idején alkalmazott korlátozott korai szabadon bocsátási programokra, amikor közel 7000 rabot engedtek ki a zsúfoltság csökkentése érdekében.
A külföldi állampolgárok (a kettős állampolgárok és honosítottak kivételével) a francia börtönnépesség körülbelül egynegyedét teszik ki.
Január 31-én 18 752 külföldi fogvatartott volt (18 173 férfi és 579 nő) a teljes francia börtönpopulációból.
A külföldi rabok legnagyobb csoportjai jellemzően Afrikából, valamint Kelet-Európa és a Balkán egyes részeiről származnak. Továbbá, a fogvatartottak aránya felülreprezentált a teljes népességhez képest, mivel a lakosságon belül arányuk definíciótól függően körülbelül 7–9%.
Nyitókép forrása: Yoan VALAT / POOL / AFP