Szombat hajnalban közölte legfrissebb országjelentését az S&P Global Ratings, amely megállapította Románia adósbesorolását.
Az S&P Global Ratings Londonban bejelentett döntése értelmében Románia továbbra is a befektetésre ajánlott sáv legalján, a BBB mínusz szinten áll.
A hitelminősítő azonban fenntartotta a negatív kilátást, ami világos figyelmeztetés Bukarest számára: ha a kormány nem tudja kordában tartani a költségvetési hiányt és az államadósságot, az ország átkerül a spekulatív, magas hozamú kategóriába.
A szakértők szerint a kabinet előtt álló feladat óriási, hiszen a cél a 2024-es 9,4 százalékos GDP-arányos hiány leszorítása 5,5 százalékra 2027-ig.
A gazdasági növekedés drasztikus lassulása tovább nehezíti a konszolidációt.
A román GDP tavaly mindössze 0,7 százalékkal nőtt, és az év utolsó negyedévében az ország technikai recesszióba süllyedt.
Az idei várakozások még borúsabbak:
az S&P 2026-ra csupán 0,25 százalékos növekedést prognosztizál. A kilábalást a közel-keleti konfliktusok miatt megugró energiaárak és a 7,25 százalékra emelt várható éves átlagos infláció is hátráltatja.
A hitelminősítő elemzése ugyanakkor rámutatott, hogy Romániát jelenleg az európai uniós folyósítások tartják életben.
A folyamatosan érkező EU-s források és a működőtőke-beáramlás fedezik a folyómérleg-hiány jelentős részét, és ezek az összegek alapozzák meg azokat az állami beruházásokat, amelyek nélkül a gazdaság még súlyosabb válságba kerülne.
Az S&P várakozása szerint a növekedés csak 2027 után gyorsulhat fel újra, feltéve, ha az infrastruktúra-fejlesztések és az uniós pénzek felhasználása hatékony marad.
Az államháztartás állapota azonban aggodalomra ad okot.
A gyenge bázis és a folyamatos hitelfelvételek miatt a GDP-arányos államadósság az évtized végére várhatóan eléri a 65 százalékot. Ez az emelkedő pálya jelentősen szűkíti a kormány mozgásterét, és kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi tőkepiaci hangulatváltozásoknak. A „BBB mínusz” besorolás elvesztése esetén a finanszírozási költségek drasztikusan megugranának, ami tovább mélyítené a költségvetési szakadékot.
A borús makrogazdasági környezet ellenére a védelmi iparban komoly lehetőségek mutatkoznak.
A dél-koreai Hanwha Aerospace 1,3 milliárd eurós beruházássorozattal készül Romániában, amelynek keretében tüzérségi eszközöket és páncélozott járműveket gyártanának. A vállalat már megkezdte első európai gyárának építését Dambovița megyében, ahol a román hadsereg által megrendelt önjáró lövegeket fogják előállítani. Ez a tőkeinjekció némileg javítja a beruházási mutatókat és a munkaerőpiaci kilátásokat.
Összességében Románia sorsa a következő években azon múlik, hogy a politikai vezetés képes-e végrehajtani a hitelminősítő által elvárt strukturális reformokat. Miközben a koreai fegyvergyártóhoz hasonló befektetők bizalma töretlen, a pénzügyi stabilitást jelenleg kizárólag a Brüsszelből érkező mentőövek garantálják. Ha az uniós források elapadnának vagy a reformok megakadnának, a bóvli kategóriába való lecsúszás elkerülhetetlenné válna.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: Artur Widak / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Románia lehet a példája annak, milyen módszerekkel igyekszik beleszólni az EU a magyarországi választásokba.
Összeszedtük a legfontosabb csütörtöki híreket.
Sebestyén Géza szerint „az EU migrációs politikája nem megoldást, hanem problémát importál”.
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Ráadásul London segítségére sincs szükségünk.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
A miniszterelnök számításai szerint hajnalra kész is lesz a húsvéti finomság, reggel mér ehetnek is belőle az unokái.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy napjainknak az energia lett a legfontosabb kérdése.
