Durvulhat az energiaválság: Amerika blokád alá helyezi a Hormuzi-szorost

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy hétfőtől, magyar idő szerint délután fél öttől minden hajót blokkolni fog, amely megpróbál bejutni vagy megpróbálja elhagyni az iráni kikötőket a Hormuzi-szorosban. A lépésre azután került sor, hogy a hétvégi béketárgyalások Teherán és Washington között nem vezettek megállapodáshoz – számolt be a CNN. 

Mit jelent a tengeri blokád?

„A blokádot pártatlanul fogják alkalmazni minden olyan ország hajóival szemben, amelyek az iráni kikötőkbe és part menti területekre érkeznek vagy onnan indulnak, beleértve az Arab-öbölben és az Ománi-öbölben található összes iráni kikötőt is” – áll a Centcom (Köponti Parancsnokság) közleményében.

A Centcom hozzátette, hogy az amerikai erők nem fogják akadályozni a nem iráni kikötőkbe érkező és onnan induló hajók szabad mozgását, és hogy a blokád megkezdése előtt hivatalos értesítés útján további információkat fognak nyújtani a kereskedelmi hajósoknak – írja a BBC. 

Trump a Fox Newsnak arról is beszélt, hogy a NATO felajánlotta segítségét a szoros „megtisztításában”, hozzátéve, „nem sokára” újra szabadon használható lesz. Az elnök tudatta, az Egyesült Államok aknakereső-hajókat fog bevetni. 

Mit jelent az energia szempontjából?

A Lloyd’s List Intelligence szerint a szoroson átkelő tartályhajó-forgalom – amely a múlt héten Trump által bejelentett kéthetes tűzszünet után kezdett lassan növekedni – Trump bejelentését követő órák alatt ismét leállt. Legalább két hajó, amely úgy tűnt, hogy a kijárat felé tart, visszafordult.

„Ha még több olajat vonnak ki a piacról – különösen azt az egyetlen olajat, amely jelenleg kijut a Perzsa-öbölből –, az tovább fogja emelni az olajárakat..., [akár] 150 dollár környékére hordónként” – jegyezte meg Trita Parsi, a Quincy Institute for Responsible Statecraft ügyvezető alelnöke hétfőn. 

Az IMF és a Világbank tisztviselői a múlt héten jelezték, hogy lefelé módosítják a globális növekedési előrejelzéseket és emelik az inflációs prognózisokat, figyelmeztetve arra, hogy a feltörekvő piacokat fogja ez a legkeményebben érinteni.

– közölte a Barclays. „Még kérdéses, hogy milyen gyorsan normalizálódhat az olaj és a gáz kitermelése, finomítása és szállítása.”

A Hormuzi-szorosban egy hónapja tartó zavarok miatt olyan energiahiánytól tartanak, amely még a 1970-es évek olajválságánál is súlyosabb lehet, amikor az arab termelők embargója az Egyesült Államokkal szövetséges országok ellen négyszeresére emelte az olajárakat, ami a főbb gazdaságokban üzemanyag-adagoláshoz vezetett.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője a múlt héten a zavart a világ eddigi legsúlyosabb energia-sokkjának nevezte – amely súlyosabb, mint az 1970-es évek olajválságai és az ukrajnai háború együttvéve.

– fogalmazott Daniel Yergin, az S&P Global alelnöke a múlt hónapban a Barron’s-nak adott interjúban. „Még soha nem volt ilyen mértékű esemény. Még a 70-es évek olajválságai, a 80-as évek iráni–iraki háborúja, az 1990-es iraki Kuvait-invázió sem közelíti meg ennek a zavarnak a nagyságrendjét.”

A blokád azzal is jár, hogy a világ második legnagyobb gazdaságát is belerángathatja a konfrontációba. Kína továbbra is Irán legnagyobb olajvásárlója, és elemzők szerint a háború kezdete óta továbbra is szállítmányokat kap a szoroson keresztül.

Az iráni nyersolajat szállító tartályhajókra vonatkozó általános tilalom azzal fenyeget, hogy elvágja ezt az ellátást, ami potenciálisan újra fellobbanthatja az Egyesült Államok és Peking közötti feszültségeket Donald Trump jövő hónapra tervezett kínai látogatása előtt. 

Nyitókép: ATTA KENARE/AFP