Egyelőre nem állítja vissza Washington az ideiglenesen felfüggesztett szankciókat.
Lejár ma az orosz olaj és kőolajtermékek kereskedelmi tilalmára vonatkozó amerikai tilalom átmeneti felfüggesztése, ennek ellenére az Egyesült Államok egyelőre még nem állítja vissza a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedést.
Iparági források szerint ennek oka, hogy az iráni konfliktus még nem rendeződött, ezért világszerte szükség van az elérhető kőolajra, így az orosz energiahordozóra is – írja a Világgazdaság. Az Egyesült Államok március 13-án adott 30 napos felmentést az országoknak azért, hogy megvásárolhassák a szankcionált orosz olajat és kőolajtermékeket, amelyek a tengeren rekedtek. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint ez a lépés azért kell, hogy az iráni háború miatt megingott globális energiapiacokat stabilizálják.
Az orosz olaj azonnal keresetté vált, sorra jelentkeztek be érte elsősorban az ázsiai országok, amelyek ellátása kiemelten függ az arab országok olajszállítmányoktól, ám ezekből tartós hiány várható.
Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin elnök különleges megbízottja szerint a mentesség százmillió hordó orosz olajat szabadított fel – ez nagyjából megegyezett egynapos globális kitermeléssel. Bár hivatalos bejelentés még nincs, a Reuters értesülései szerint Bessent csütörtökön egyeztetett a kérdésről a Fehér Házban Donald Trump elnökkel, és egyetértettek abban, hogy
jó ötlet meghosszabbítani az engedményt, annak ellenére, hogy az eredeti döntést az Egyesült Államokban és külföldön is bírálták.
Washingtonnal ellentétben Brüsszel hallani sem akar az orosz energiahordozók beszerzésének újraindításáról, noha a korábbinál is súlyosabb energiaválság fenyegeti Európát az elszabadult világpiaci árak miatt.
Az Európai Unió legtöbb tagállama 2022-ben csökkentette az orosz kőolaj- és földgázbeszerzést és a csővezetékes szállítás helyett jóval drágább és kiszámíthatatlanabb tengeri szállításra állt át. Az EU az energiafüggőségét Moszkvából Washingtonba helyezte át, vagyis az európai energia-önellátás még hosszú évekig várat magára.
Brüsszel régóta bírálja Magyarországot, amiért nem vált le az orosz energiabeszerzésről. Az EU és az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt azért erőlteti az orosz kőolaj- és földgázvásárlás leállítását még Európa versenyképességének beáldozása mellett is, mert úgy vélik, ha Moszkva elesik a fosszilis energiaforrások eladásából származó bevételeinek a nagy részétől, akkor idővel nem tudja folytatni az Ukrajna ellen indított háborút és Kijev jobb pozíciót érhet el egy békekötés során.
Az EU háborús elképzeléseit ugyanakkor hirtelen felülírta az iráni konfliktus kirobbanása: a globális kínálatcsökkenés piaci sokkot eredményezett, ami miatt Moszkva a becslések szerint naponta 150 millió dollár többletbevételre tud szert tenni a megnövekedett kereslet és a többször rekord közeli szintet is megközelítő világpiaci áraknak köszönhetően.
A piaci szereplők közben arra számítanak, a magas kőolaj- és földgázárak 2026-ban már várhatóan nem csökkennek az év eleji árszint közelébe. Ez pedig azt jelenti, hogy Moszkva is tartósan tud szert tenni jelentős többletbevételre, ezzel tovább erősítve az orosz hadigazdaságot.
Nyitókép: Alexander KAZAKOV / POOL / AFP
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
„Magyarország felszabadítására” buzdít az X-en Gunther Fehlinger-Jahn, Ausztria NATO-bővítési biztosa.
Aláássa a közbizalmat az európai intézmények politikai szerepvállalása.
Hamarosan elstartolnak az amerikai–iráni béketárgyalások.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között egyedülállóan fontos az amerikai elnök támogatása.
Az Egyesült Államok kész teljes gazdasági erejét bevetve együttműködni Magyarországgal.
A magyar futballistán vezetik le a feszültséget a Vörösök drukkerei.
A miniszterelnök csakúgy lubickol az emberek szeretetében.
