Andrij Szibiha elutasított bármiféle „póttagságot”.
Ukrajna nem fogad el semmilyen, a teljes jogú uniós tagságot helyettesítő vagy azt megkerülő megoldást – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter újságíróknak. Kijev álláspontja egyértelmű: nem kér „póttagságot” vagy „látszattagságot”. Szibiha hangsúlyozta, hogy ez Volodimir Zelenszkij elnök határozott álláspontja is.
Nemrég több elképzelés is felmerült különböző csatlakozási modellekről, de Ukrajna számára az egyetlen elfogadható cél a teljes jogú tagság
– írta a Kárpát hír.
Az ukrán külügyminiszter szerint az a kérdés, hogy az ország „kész-e” inkább retorikai jellegű, mivel a kritériumok egyértelműek, és Kijev ezeket gyorsan teljesíteni fogja. Hozzátette, hogy Ukrajnának közben a saját gazdasági érdekeit is védenie kell, ezért egyes területeken átmeneti időszakokra vagy kivételekre lehet szükség.
A háborús helyzet ellenére a reformok végrehajtása továbbra is vegyes képet mutat. A Kyiv Post által megkérdezett szakértők szerint a 2025 decemberében elfogadott tízpontos jogállamisági menetrend teljesítése eddig alig haladt előre, pedig ez az egyik alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön az uniós tagsághoz.
Ez a minimum, amely szükséges ahhoz, hogy legalább egy alapvető jogállamisági szintet elérjen az ország – olyat, amely azokban az államokban természetes, ahol ez már norma”
– mondta Zsernakov a Kyiv Postnak. Hozzátette: ha ezt nem teljesítik, nem lesznek érveik azok ellen a kritikák ellen, amelyek szerint Ukrajna korrupt, és hiányzik az országban a jogállamiság. A bírálók szerint az elmúlt hónapokban lényegében nem történt érdemi előrelépés ezen a területen, noha korábban több fontos ügyben megmutatkozott a politikai akarat.
Sajnos december 11. óta, amikor Ukrajna ezeket a kötelezettségeket vállalta, nulla előrelépés történt a listán, pedig ezt az egészet egy éven belül kellene teljesíteni”
– emelték ki. Egy független jelentés szerint Ukrajna a vizsgált területeken mindössze 9 pontot ért el a maximális 100-ból, így a felelősség továbbra is Kijevet terheli – bár korábban már bizonyította, hogy képes megszerezni a szükséges parlamenti támogatást a reformokhoz. Brüsszeli forgatókönyvek
Mindeközben Brüsszelben olyan forgatókönyv is napirenden van, amely szerint Ukrajna 2027-ben politikai értelemben már „tagállamnak” számíthatna, még akkor is, ha a teljes jogú tagság technikai feltételei addig nem teljesülnek teljesen.
Ez azt jelentené, hogy az EU politikai társulást biztosít Ukrajnának, gyakorlatilag kimondva, hogy Ukrajna politikai értelemben tagállam, miközben tovább dolgozunk a reformokon”
– mondta egy forrás a Kyiv Postnak. Ebben a modellben az ország egyelőre nem kapna teljes hozzáférést az egységes piachoz, a szabad munkavállaláshoz vagy a schengeni övezethez, de politikai és stratégiai szempontból közelebb kerülne az Unióhoz. A szakértők szerint ennek a megvalósulása nem csak a reformok előrehaladásától, hanem a 2027 végére kialakuló európai politikai erőviszonyoktól is függhet, különösen a francia választások utáni helyzet alakulásától.
Nyitókép forrása: PATRICK HERTZOG / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Egy forgatókönyv szerint Ukrajna 2027-ben politikai értelemben már tagállamnak számíthatna, még akkor is, ha a teljes jogú tagság feltételei addig nem teljesülnek.
***
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Ipari és civil létesítmények is károkat szenvedtek.
A nyilatkozatban még a Barátság kőolajvezeték ügye is szóba került.
A szlovák elnök továbbra is figyelemmel kíséri a Barátság olajvezeték körüli fejleményeket.
Tóth Máté energiajogász a Mandinernek mondta el, szerinte miben változik majd hamarosan a leendő kormánypárt véleménye.
Több hónapos leállás után csütörtökre megérkezik az első orosz kőolajszállítmány a magyar és a szlovák finomítókba.
Komoly önhipnózis kell hozzá, hogy aki leírta az el is higgye.
A csatorna tulajdonosa szerint az indulás előtt részletesen bemutatják majd a projektet egy interjú keretében.
A drukkereknek kezd sok lenni a kifogásokból.
