Ausztria szigorít: keményebb jogi fellépés jön a kémek ellen – érdekes, senki sem kiált diktatúrát

Új szintre emelné a kémkedés elleni fellépést Ausztria: a készülő törvénytervezet nemcsak az ország, hanem a nemzetközi szervezetek elleni hírszerzési tevékenységet is büntetné – számolt be róla az ORF. A lépés jól mutatja, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekek védelme érdekében Nyugat-(Közép)-Európában is egyre határozottabb eszközökhöz nyúlnak, anélkül, hogy ezért politikai támadások kereszttüzébe kerülne az adott kormányzat.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt vezette igazságügyi minisztérium által kidolgozott 2026-os kémkedés elleni büntetőjogi törvény jelentősen kiterjesztené a büntethetőség körét. A tervezet szerint

• akár 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lenne arra,
• aki az Európai Unió intézményei vagy
• más nemzetközi szervezetek – például az ENSZ vagy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) – ellen kémkedik.

A javaslat egyik kulcseleme, hogy

Tehát nem szükséges, hogy bekövetkezzen a tényleges kár. Emellett szigorítanák a „külföldi hatalom érdekében végzett szabotázs” és a kibertámadások büntetését is.

Célkeresztben az ügynökhálózatok

A tervezet külön hangsúlyt fektet az úgynevezett „alacsony szintű” vagy „eldobható” ügynökök elleni fellépésre: a jövőben büntethető lenne az is,

• aki az idegen titkosszolgálatok számára toboroz, vagy
• maga jelentkezik ilyen feladatokra.

Ez a gyakorlat az elmúlt években világszerte elterjedt, különösen az online térben.

A szigorítás mögött részben a nagy visszhangot kiváltó ügyek állnak, köztük az egykori osztrák hírszerző, Egisto Ott pere, akit azzal vádolnak, hogy Oroszország javára végzett titkosszolgálati tevékenységet. Az osztrák külügyminiszter, Beate Meinl-Reisinger szerint egyértelmű a helyzet:

Kettős mérce Európában?

A fejlemény különösen érdekes annak fényében, hogy miközben Ausztria nyíltan szigorítja a kémkedés elleni jogi eszközeit, mindezt komolyabb nemzetközi politikai bírálat nélkül teszi. Eddig nem jelentek meg olyan vádak, mint amilyeneket a nyugat-európai és uniós politikusok Magyarországgal szemben sokkal kevesebbért megfogalmaztak. Például, hogy a jogszabály „autoriter” lenne, Ausztria Putyinizálódna vagy diktatúrát építene ki. De Brüsszel sem helyezett kilátásba jogi vagy kötelezettségszegési eljárásokat a szigorítás esetére.

Ez felveti a kérdést:

A magyar közéletben az elmúlt hetek eseményei – például a titkosszolgálati ügyekkel kapcsolatos hírek és viták, vagy Panyi Szabolcs ügynök szerepével kapcsolatos lebukása, illetve a Tisza Párthoz kötődő, Gundalf néven elhíresült informatikus esete – rávilágítottak arra, hogy a kémtevékenység és a külföldi befolyás kérdése valós probléma. A nemzeti érdekek védelmét pedig nem szabad a témában járatlan közvélemény hangulatától, illetve a pártpolitikai érdekek alakulásától függővé tenni. A szigorítás és a nemzetbiztonsági érdekek védelme pedig önmagában nem jelenti az állampolgári jogok bármiféle csorbulását.

***

Fotó: Joe KLAMAR / AFP