Egy hónappal az amerikai–izraeli hadműveletek megkezdése után a jemeni húszi lázadók rakétatámadást indítottak Izrael ellen, ami a regionális eszkaláció újabb veszélyes szakaszát jelzi.
Az Irán elleni háború második hónapjába lépve a jemeni húszik is aktív részeseivé váltak a konfliktusnak, miután szombaton két hullámban indítottak rakéta- és dróntámadásokat Izrael ellen.
Habár az izraeli védelem az eszközöket semlegesítette, az Irán-barát csoport közölte: ez csupán a kezdete a palesztin, libanoni és iraki „ellenállási frontok” támogatásának.
A nemzetközi közösség attól tart, hogy a húszik – korábbi taktikájukhoz híven – ismét lezárják a Bab al-Mandeb-szorost, ami a Hormuzi-szoros iráni blokádjával együtt végzetes csapást mérhet a globális kereskedelemre és az energiaellátásra
– írta meg az Al Jezeera.
Miközben a diplomáciai megoldás egyelőre távolinak tűnik, a harcok súlyos árat követelnek a civilektől. Az elmúlt 24 órában az amerikai és izraeli légierő folytatta Irán bombázását, többek között teheráni oktatási intézményeket és vidéki lakónegyedeket értek találatok;
a konfliktus kezdete óta már közel kétezer iráni áldozatról számoltak be a hatóságok.
Libanonban is hasonlóan drámai a helyzet, ahol az izraeli szárazföldi erők a „Gáza-modell” szerint nyomulnak előre a Litáni-folyóig, pufferzónát próbálva kialakítani, miközben a támadásokban újságírók és egészségügyi dolgozók is életüket vesztették.
A politikai színtéren Donald Trump kormánya ellentmondásos üzeneteket küld:
miközben újabb tengerészgyalogos egységeket vezényeltek a térségbe, Washington egy 15 pontos békétervet is az asztalra tett.
Trump ugyan az iráni energiainfrastruktúra lerombolásával fenyegetőzik a Hormuzi-szoros zárlata miatt, a közelgő amerikai félidős választások és a háború növekvő népszerűtlensége miatt láthatóan keresi a kiutat.
A közvetítőként fellépő Pakisztán diplomáciai erőfeszítései némi reményre adnak okot, miután Teherán beleegyezett néhány kereskedelmi hajó átengedésébe, ám a teljes regionális tűzszünet elérése továbbra is várat magára.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: Mohammed Hamoud / AFP
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Orbán Viktor akkor is megadta a tiszteletet Donald Trumpnak, és kiállt mellette, amikor a nyugat-európai politikai elit ennek az ellenkezőjén versengett. Stumpf István írása.
Izraeli csapás után Teherán pusztító megtorlást ígér
A szakértő szerint Irán katonai képességei ugyan gyengültek, de továbbra is fenyegetést jelenthet, miközben a balkáni fegyverkezés újabb feszültségeket hordoz.
Elkezdődni ugyanis valójában akkor kezdődött el, amikor az Egyesült Államok Venezuelában lekapcsolta Nicolás Maduro elnököt, és megkezdődött a rezsim méretre vágása. Kohán Mátyás írása.
Trump bejelentette, tíz nappal elhalasztja a súlyosabb iráni elleni támadásokat, a tárgyalásokra hivatkozva.
Az utóbbi tizenhat évben a Fidesszel azok is jól jártak, akik nem rájuk szavaztak. A nettó átlagkeresetek reálértéke 90 százalékkal ér többet, emelkedett az anyák foglalkoztatási rátája, és 1,3 millióan léptek át a középosztályba. Mit hozhat egy esetleges kormányváltás? Szalai Piroska írása.
Most már tényleg nem maradt kérdés, miután Andrij Szibiha a saját szájával is elismerte.
„Az ügyvédek pro bono, ingyenesen vállalták az ügyet, tehát fel se merült ügyvédi díj fizetési kötelezettség” – hívta fel a figyelmet Marczingós László, a devizahiteles ügyvéd.
