Lengyelországban és Romániában vadászgépek emelkedtek a levegőbe, a légvédelmi rendszereket pedig a legmagasabb készültségi fokozatba helyezték.
Újabb szintre lépett az orosz-ukrán háború eszkalációja: Moszkva nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen, amelyre válaszul már nemcsak Kijev védekezett, hanem a NATO keleti szárnya is mozgásba lendült. Lengyelországban és Romániában vadászgépek emelkedtek a levegőbe, a légvédelmi rendszereket pedig a legmagasabb készültségi fokozatba helyezték – írta meg a Mirror.
A támadás mérete önmagában is figyelmeztető: több tucat rakéta és több száz drón érte Ukrajnát egyetlen éjszaka alatt. Bár az ukrán légvédelem jelentős részét semlegesítette a bevetett eszközöknek, a csapások így is halálos áldozatokat követeltek és lakóövezeteket értek. A frontvonalakon túl azonban most a határ menti térségek kerültek a fókuszba – különösen a román határ közelében végrehajtott támadások jelzik, milyen vékony a választóvonal a háború és a NATO közvetlen érintettsége között.
Ezt is ajánljuk a témában
A Direkt36 cikkében emlegetett két, Tisza Pártnak dolgozó informatikust nem véletlen figyelték a magyar hatóságok: rendszeresen bejártak a budapesti ukrán nagykövetségre és ukránoknak dolgoztak.
A lengyel és román reakció nem puszta óvatosság: ez már egyértelmű erődemonstráció.
A vadászgépek riasztása és a légtér folyamatos monitorozása azt üzeni Moszkvának, hogy a szövetség nem tekinti többé távoli konfliktusnak az ukrajnai háborút. A keleti tagállamok számára ez egzisztenciális kérdés: minden, a határaik közelében becsapódó drón vagy eltévedt rakéta potenciális incidens, amely könnyen kollektív válaszlépést válthat ki.
Mindeközben a háttérben egy másik, legalább ennyire veszélyes dinamika is kibontakozik. Oroszország nyíltan fenyegeti Nagy-Britanniát a Storm Shadow rakéták ukrajnai alkalmazása miatt. A Kreml álláspontja szerint ezek a fegyverek nem használhatók brit közreműködés nélkül – vagyis Moszkva egyre inkább közvetlen félként tekint a nyugati országokra. Nem véletlen, hogy a mostani orosz csapások részben válaszlépések. Ukrajna ugyanis az elmúlt napokban érzékeny ponton találta el Oroszországot: a balti-tengeri energiaexport egyik kulcslétesítményét érte támadás.
Ezt is ajánljuk a témában
Szergej Lavrov szerint a világban zajló konfliktusok mind Amerika céljait szolgálják, és ezek együttesen egy új világháborút idézhetnek elő.
A jelenlegi helyzet így már nem egyszerűen egy kétoldalú háború képe. Sokkal inkább egy olyan konfliktusé, amely fokozatosan vonja be a nagyhatalmakat – előbb fegyverszállításokon és politikai nyomásgyakorláson keresztül, majd egyre direktebb katonai készültséggel. A NATO-gépek felszállása ennek a folyamatnak a látványos jele.
Nyitókép forrása: Philippe LOPEZ / AFP
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A német hatóságok egy fehérorosz–orosz, illetve egy lett–orosz kettős állampolgárságú férfit azonosítottak az augusztus 4-én történt lipcsei drónincidens feltételezett elkövetőiként.
„Nincs kétség afelől, hogy szándékos gyújtogatás történt” – mondta Tusk.
A NATO tisztviselőinek meg kell erősíteniük a katonai kapcsolatokat Oroszországgal, hogy csökkentsék a háború kockázatát – nyilatkozta a Politicónak Oroszország norvégiai nagykövete.
Ukrajnában a frontvonal évek óta nem mozdul, az áldozatok mindkét oldalon csak nőnek, viszont a novemberi időközi választás az Egyesült Államokban ösztönző hatással lehet valamilyen megállapodásra.
Az orosz Nyomozó Bizottság terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.
Mihajlo Fedorov volt ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna sorsdöntő időszak előtt áll, és jelenleg úgy tűnik, hogy az ország „fokozatosan, lassan veszít”.
