Lengyelországban és Romániában vadászgépek emelkedtek a levegőbe, a légvédelmi rendszereket pedig a legmagasabb készültségi fokozatba helyezték.
Újabb szintre lépett az orosz-ukrán háború eszkalációja: Moszkva nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen, amelyre válaszul már nemcsak Kijev védekezett, hanem a NATO keleti szárnya is mozgásba lendült. Lengyelországban és Romániában vadászgépek emelkedtek a levegőbe, a légvédelmi rendszereket pedig a legmagasabb készültségi fokozatba helyezték – írta meg a Mirror.
A támadás mérete önmagában is figyelmeztető: több tucat rakéta és több száz drón érte Ukrajnát egyetlen éjszaka alatt. Bár az ukrán légvédelem jelentős részét semlegesítette a bevetett eszközöknek, a csapások így is halálos áldozatokat követeltek és lakóövezeteket értek. A frontvonalakon túl azonban most a határ menti térségek kerültek a fókuszba – különösen a román határ közelében végrehajtott támadások jelzik, milyen vékony a választóvonal a háború és a NATO közvetlen érintettsége között.
Ezt is ajánljuk a témában
A Direkt36 cikkében emlegetett két, Tisza Pártnak dolgozó informatikust nem véletlen figyelték a magyar hatóságok: rendszeresen bejártak a budapesti ukrán nagykövetségre és ukránoknak dolgoztak.
A lengyel és román reakció nem puszta óvatosság: ez már egyértelmű erődemonstráció.
A vadászgépek riasztása és a légtér folyamatos monitorozása azt üzeni Moszkvának, hogy a szövetség nem tekinti többé távoli konfliktusnak az ukrajnai háborút. A keleti tagállamok számára ez egzisztenciális kérdés: minden, a határaik közelében becsapódó drón vagy eltévedt rakéta potenciális incidens, amely könnyen kollektív válaszlépést válthat ki.
Mindeközben a háttérben egy másik, legalább ennyire veszélyes dinamika is kibontakozik. Oroszország nyíltan fenyegeti Nagy-Britanniát a Storm Shadow rakéták ukrajnai alkalmazása miatt. A Kreml álláspontja szerint ezek a fegyverek nem használhatók brit közreműködés nélkül – vagyis Moszkva egyre inkább közvetlen félként tekint a nyugati országokra. Nem véletlen, hogy a mostani orosz csapások részben válaszlépések. Ukrajna ugyanis az elmúlt napokban érzékeny ponton találta el Oroszországot: a balti-tengeri energiaexport egyik kulcslétesítményét érte támadás.
Ezt is ajánljuk a témában
Szergej Lavrov szerint a világban zajló konfliktusok mind Amerika céljait szolgálják, és ezek együttesen egy új világháborút idézhetnek elő.
A jelenlegi helyzet így már nem egyszerűen egy kétoldalú háború képe. Sokkal inkább egy olyan konfliktusé, amely fokozatosan vonja be a nagyhatalmakat – előbb fegyverszállításokon és politikai nyomásgyakorláson keresztül, majd egyre direktebb katonai készültséggel. A NATO-gépek felszállása ennek a folyamatnak a látványos jele.
Nyitókép forrása: Philippe LOPEZ / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az orosz külügyminisztérium azt is közölte: megindult az ukrán hadiipari létesítmények elleni csapássorozat a fővárosban.
A fegyver alkalmazása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel a rendszer nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas.
Az FSZB által kiadott tájékoztatás értelmében a szakértők megállapították, hogy a mágneses aknákat a hajótesten nem helyezhették el orosz területi vizeken.
A jobboldaltól a szélsőbaloldalig a szavazók harmadát képviselő pártok üdvözlik Trump szankcióit.
Az elmúlt napokban több, a lengyel jobboldalhoz kötődő közéleti szereplőnél és újságírónál történt hatósági beavatkozás.
Az elnök szerint a robbanófejek több mint négyszer erősebbek, mint bármely hasonló nyugati rakétáé.
A munkáspárti elképzelések hideg fogadtatásra találtak a kontinensen.
Finnország és Azerbajdzsán lesz az ellenfél.
