Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Újabb front nyílt a brüsszeli vétóvita körül, miután António Costa az Európai Parlamentben a döntések blokkolását bírálva közvetve az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel ügyére is utalt. Orbán Viktor erre reagált, miközben az ügyben Costának lehet a legtöbb vesztenivalója.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament előtt tartott záróbeszédében élesen bírálta azokat a politikai lépéseket, amelyek blokkolják az uniós döntéshozatalt. A beszédében arról beszélt, hogy politikailag elfogadhatatlan, ha egyes szereplők nyomásgyakorlásra használják a vétót, és úgy fogalmazott, hogy „senkinek sincs joga zsarolni az Európai Uniót”. Hozzátette azt is, hogy a tagállamoknak őszintén és tisztességesen együtt kell működniük egymással és az uniós intézményekkel. Orbán Viktor erre a beszédre reagált az X-en közzétett bejegyzésével.
A magyar miniszterelnök válasza rövid volt, de annál egyértelműbb. Orbán Viktor ezt írta Costának címezve:

Kedves Costa elnök úr, kedves António, Magyarország álláspontja jogilag megalapozott, erkölcsileg igazolt és politikailag ésszerű.
Az egymondatos reakció azért is volt feltűnő, mert Costa a felszólalásában nem csupán általánosságban beszélt a vétó problémájáról, hanem világossá tette, hogy szerinte elfogadhatatlan egy már kialkudott politikai megállapodás blokkolása. Costa beszédének egyik hangsúlyos része az volt, amikor arról értekezett, hogy senki sem tarthat vissza egy már gyakorlatilag lezárt döntést, és hogy a lojális együttműködés az uniós működés alapja.
Csakhogy ebből a logikából kényelmesen kimaradt egy apróság: az együttműködés nem egyirányú utca.
Miközben a portugál politikus a vétót ostorozta, arról már kevesebb szó esett, hogy Magyarország energiaellátását érintő kérdésekben – különösen a Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállítások ügyében – éppenséggel mások nem mutattak hasonló „lojális együttműködést”.
Az Euronews éppen ebből a konfliktusból kiindulva írta meg, hogy Orbán Viktor vétójával kapcsolatban egy embernek lehet a legtöbb vesztenivalója: António Costának. A lap szerint a magyar miniszterelnök nem csupán a többi uniós vezetővel megy szembe, hanem közvetlenül Costa tekintélyét és hitelességét is próbára teszi mint az Európai Tanács elnökéét.
Ez különösen azért érzékeny pont, mert Costa feladata éppen az lenne, hogy a tagállamok között fenntartsa a kohéziót és a konszenzust.
A feszültség már a múlt heti csúcstalálkozón tetőzött, amikor több uniós vezető – António Costavel az élen – bírálta Orbán Viktor lépését, azt állítva, hogy Magyarország visszalépett egy korábbi megállapodástól. A portugál politikus a tanácskozások után úgy fogalmazott:
Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot. Senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit.
Majd még tovább is ment, amikor kijelentette:
Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország tesz. És ezt a magatartást a vezetők nem fogadhatják el.
Csakhogy a brüsszeli felháborodásból ezúttal is kimaradt a lényeg: Magyarország nem öncélúan élt a vétóval, hanem egy olyan helyzetben, amikor alapvető energiaellátási érdekei kerültek veszélybe, miután Ukrajna akadályozza a Barátság kőolajvezetéken keresztül történő szállításokat. Ebben a megvilágításban a „zsarolásról” szóló vád inkább politikai retorikának hat, mint kiegyensúlyozott értékelésnek. Az uniós döntéshozatal ugyanis nem arról szól, hogy egyes tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyva kell végigvinni egy megállapodást, hanem éppen arról, hogy minden fél számára elfogadható kompromisszum szülessen – még akkor is, ha ez Brüsszelben kényelmetlen.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP