Ott vannak az ukránok a Tiszában, a Tisza eltörölné a védett benzinárat – itt az új Mesterterv

Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.

Az energiaárak meredek emelkedése alapjaiban változtatja meg Európa fogyasztói döntéseit. Az iráni háború hatására egyre többen fordulnak a megújuló technológiák felé, miközben a fosszilis energiahordozóktól való függés kockázatai látványosan felerősödtek.

Az iráni háború következményei nemcsak a geopolitikában, hanem az európai hétköznapokban is egyre erőteljesebben érzékelhetők. Az Euronews beszámolója szerint a konfliktus hatására az energiaárak drámai növekedése indította el azt a folyamatot, amely technológiai fordulatba torkollott a kontinensen.
A Brent olaj ára több mint 50 százalékkal emelkedett, hordónként 116 dollárig, miközben a Hormuzi-szoros lezárása a globális olajszállítás ötödét érinti. Európában a holland TTF gázár is mintegy 70 százalékkal nőtt, ami 2021 óta nem látott havi emelkedést jelent. A drágulás közvetlenül hat a lakosságra, és egyre több országban figyelhető meg gyors elmozdulás az alternatív megoldások felé. Az Egyesült Királyságban például:

Rebecca Dibb-Simkin, az Octopus Energy képviselője szerint a brit háztartások egyre inkább elutasítják a kiszámíthatatlan fosszilis energiaáraktól való függést, és a napenergia, valamint a hőszivattyúk segítségével igyekeznek saját, stabil energiaforrást biztosítani maguknak.
Az iráni konfliktus hatásai az európai közlekedésben is megmutatkoznak. Az Európai Bizottság adatai szerint a benzin ára 12 százalékkal, literenként 1,84 euróra emelkedett néhány hét alatt. Ez látványosan növelte az elektromos autók iránti keresletet. Franciaországban egy online autókereskedőnél szinte megduplázódtak az elektromos járművek eladásai, míg több európai piacon – például Lengyelországban és Portugáliában – folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalnak.
Norvégiában már odáig jutott a folyamat, hogy az elektromos autók a legkeresettebb hajtásformává váltak, megelőzve a dízelt.
Közben a napenergia és a háztartási energiatárolás iránti kereslet is meredeken nő. Németországban egyes cégek 30 százalékos érdeklődésnövekedést mértek, míg más vállalatoknál közel megduplázódott a kereslet. Az Egyesült Királyságban egyetlen hét alatt 63 százalékos ugrást regisztráltak.
A szakértők szerint a folyamat mögött egyértelműen az áll, hogy a fosszilis energia ára globális piacokon dől el, és nem biztosít stabil, kiszámítható költségeket. Ezzel szemben a megújuló energia helyben termelhető, ami hosszabb távon olcsóbb és kiszámíthatóbb megoldást jelenthet.
Az Oxfordi Egyetem elemzése szerint egy teljesen megújuló alapú brit energiarendszer évente akár 441 fonttal (közel kétmillió forint) csökkenthetné a háztartások költségeit, míg az északi-tengeri kitermelés bővítése csupán 16–82 font megtakarítást hozna. A szakértők ezért úgy látják, hogy az iráni háború nemcsak válságot hozott, hanem egy olyan technológiai fordulatot is elindított Európában, amely hosszú távon átalakíthatja az energiafelhasználást.
Nyitókép: Hannes P. Albert / AFP
