A Politico mindent bevet: szerintük Orbán csapdába csalta az EU-t

A Politico arról ír, hogy a magyar miniszterelnök néhány kritikusától az a félelem merült fel, hogy az EU vezetői akaratlanul is javították Orbán választási esélyeit azzal, hogy a múlt heti csúcstalálkozón összefogtak ellene. Tegyük hozzá:

„Valószínűleg Margaret Thatcher hivatali ideje óta nem voltak az uniós vezetők ennyire felháborodva egyik kollégájukon, mint a múlt héten, amikor Orbán Viktor ismét megakadályozta egy 90 milliárd eurós, Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására szánt kritikus jelentőségű hitel jóváhagyását” – írják.

Hozzáteszik: nem lehetett leplezni a múlt heti Európai Tanács ülésén uralkodó „mély haragot, amelynek főgonosza Orbán volt, mivel a magyar vezető ismét makacsul elutasította az Ukrajnának szánt kritikus pénzügyi mentőövet.

Orbán azzal vádolja Kijevet, hogy késlelteti a javításokat; Ukrajna vezetője ezt tagadja.” A létező bizonyítékok arra, hogy a vezeték működéképes, meg sem rengették a cikk íróját.

– nyilatkozta később Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az újságíróknak.

Orbán néhány leghevesebb európai kritikusa attól tart, hogy „az EU vezetői belesétáltak egy csapdába, amelyet Orbán gondosan készített elő és tökéletesen időzített a szoros magyar parlamenti választások utolsó szakaszára” – írják. „Attól tartanak, hogy az EU vezetői akaratlanul is növelték Orbán választási esélyeit azzal, hogy összefogtak ellene, és lehetővé tették számára, hogy otthon úgy állítsa be magát, mint az egyetlen embert, aki képes megvédeni a magyar érdekeket – ami Orbán egyik kedvenc retorikai eszköze.”

– mondta Chloé Ridel francia európai parlamenti képviselő a POLITICO-nak. „Orbán nem áll jól a közvélemény-kutatásokban. Nyilvánvalóan mindent megtesz, hogy a végsőkig küzdjön, és el kellett volna kerülniük a konfrontációt az ukrán hitel ügyében, el kellett volna halasztaniuk az összecsapást, és nem kellett volna hagyniuk, hogy megkapja, amit nyilvánvalóan akart” – tette hozzá.

Az Európai Parlament korrupcióellenes munkacsoportjának társelnökeként Ridel Orbán lelkes bírálója, és úgy véli, hogy ha Orbán jövő hónapban ismét győzelmet arat a választásokon, akkor 

De szerinte 

 írják, „mivel a régóta hivatalban lévő magyar vezető politikai dominanciája másfél évtized után először került kérdésessé, miután a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz pártja lemaradt riválisa, Péter Magyar Tisza pártja mögött. Miért játszanánk Orbán választási forgatókönyvébe, és adnánk neki lehetőséget arra, hogy felhevítsen választói bázisát, nemzeti összefogást szervezzen, és esetleg meggyőzze a bizonytalan szavazókat, hogy a Fideszre szavazzanak?”

A lap szerint amikor péntek reggel a csúcstalálkozó után elhagyta Brüsszelt, Orbán nem tűnt letörtnek vagy megrázottnak a vereségtől. Jelentős, hogy többször is elmosolyodott, amikor azt mondta az újságíróknak, hogy az EU-vezetők csak „néhány fenyegetést tudtak tenni, majd rájöttek, hogy az nem fog működni”. Hozzátette: „Nem volt olyan érvük, amelyre ne lett volna erősebb ellenérvünk. Nem mondtak szép dolgokat, de nem tudtak felhozni semmit, amiért Magyarországot erkölcsileg, jogilag vagy politikailag hibáztathatnák.”

az Orbán-fóbiás volt CEU-rektor.

 mondta Ignatieff a POLITICO-nak. De nem hibáztatja az uniós vezetőket a múlt héten kialakított álláspontjuk miatt. „Nincs jogom utólag bírálni a Bizottságot, a Tanácsot vagy bárki mást. A lényeg, hogy Orbán 16 éven át hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken Brüsszel ellen harcolt, szombaton és vasárnap pedig beváltotta a csekkeket. Ez a játék, nem igaz? Nem hiszem, hogy az EU bármit is tehetne ebben a helyzetben. Ha engedékeny lesz, ő akkor is keményen fog fellépni” – tette hozzá.

A cikk szerint „Orbán eddigi négy választási kampánya mind arra az elképzelésre épült, hogy Magyarország sötét és veszélyes külső fenyegetéssel szembesül, és ő magát a sors embereként ábrázolta – az egyetlenként, aki képes megvédeni a cselszövő ellenségekkel körülvett, ostromlott országot.”

„Ezek az ellenségek hol az arctalan pénzügyi világurak, hol a nemzetközi intézmények, hol a transznacionális baloldali elit, és természetesen mindig az Európai Unió voltak” – fogalmaznak. 

„Míg 

– a Reuters ezen a héten arról számolt be, hogy JD Vance amerikai alelnököt küldhetik Budapestre, hogy választási lendületet adjon Orbánnak –, az EU vezetői a múlt hétig óvatosabbak és körültekintőbbek voltak, és igyekeztek távol maradni a választási csatározásoktól, hogy elkerüljék a választási beavatkozás vádját” – írják.

Hozzáteszik: László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője vitatta, hogy Orbán bármilyen módon csapdába csalta volna az uniós vezetőket, elismerte, hogy a konfliktus jó eséllyel hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök ötödik egymást követő mandátumát is megszerezze. „Orbán valójában betartotta a szavát. Nem ezt várja el minden polgár a politikusoktól?” Majd a következőket mondta a POLITICO-nak: „Nem az uniós partnerek reakciója segíthet nekünk ebben a választásban, hanem az a tény, hogy 

Hozzáteszik: László Volodimir Zelenszkijt okolja a konfliktusért, azzal érvelve, hogy az ukrán elnök „politikai okokból, a választásokba való beavatkozás, a káosz és a félelem keltése érdekében szándékosan nem javítja meg az olajvezetéket, abban a reményben, hogy a magyarok Orbán ellen fordulnak”.

Hangsúlyozzák: „mivel Orbán uralja a magyar hagyományos médiát, az a taktikája, hogy az EU-t, Magyart és Ukrajnát egy közös ellenségként állítja be, könnyen bejöhet – legalábbis azokban a vidéki körzetekben, amelyeket Orbánnak meg kell tartania, ha szembeszállni akar kritikusával és újabb győzelmet aratni.”

Krekó Péter, az Orbán-gyűlölő budapesti Political Capital Institute igazgatója végül megfenyegette Magyarország Fidesz-párti többségét: „Orbán felhasználhatja ezt a kampányban, hogy bemutassa a Brüsszel elleni küzdelmét a hazai közvélemény előtt, de ha hatalmon marad, a Tanács keményen fog fellépni.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos