Feketén-fehéren levezették: ezért mérnek magabiztos Tisza-előnyt a baloldali közvélemény-kutatók

Arról is lerántották a leplet, mi lesz majd a balos magyarázat arra az esetre, ha a fals jóslatok nem jönnek be.

A két tagállam attól tart, hogy az intézkedés súlyos károkat okozna az európai hajózási ágazatnak.

Magyarország után Görögország és Málta is jelezte, nem támogatja azt az uniós szankciós tervet, miszerint az orosz olaj árplafonját a szállításhoz szükséges szolgáltatások teljes körű betiltásával váltanák fel – számolt be a Bloomberg.
A két tagállam attól tart, hogy az intézkedés súlyos károkat okozna az európai hajózási ágazatnak, miközben tovább emelné az energiaárakat, ezért egyértelműen elutasítják a javaslatot.

Görögország és Málta a legutóbbi uniós nagyköveti értekezleten fogalmazta meg fenntartásait az Európai Bizottság új szankciós elképzelésével kapcsolatban.
Athén és Valletta arra figyelmeztetett, hogy a szolgáltatási tilalom aránytalanul sújtaná az európai tengeri szállítást, amelyben mindkét ország kulcsszerepet játszik.
A görög és a máltai kormány további magyarázatot kért arra a brüsszeli javaslatra is, amely azon külföldi kikötők szankcionálását írja elő, ahol orosz olajjal kereskednek.
Az uniós szankciók elfogadásához minden tagállam egyhangú támogatása szükséges.
A magyar, görög és máltai ellenállás miatt egyre valószínűbb, hogy a csomag még jelentős módosításokon megy keresztül.
Brüsszel célja, hogy a 20. szankciós csomagot február végéig véglegesítsék, ám az eddigi reakciók alapján Ursula von der Leyen bizottsági elnökre kemény tárgyalások várnak.
Nyitókép: Sajjad HUSSAIN / AFP