És ennyi: lekerült a nukleáris fegyverekről a póráz két atomhatalomnál

Csütörtökön hivatalosan is lejárt az Új START-egyezmény, az Egyesült Államok és Oroszország utolsó, stratégiai nukleáris fegyvereket korlátozó megállapodása. Ezzel a világ két legnagyobb atomhatalma minden jogi kötöttség nélkül alakíthatja nukleáris arzenálját – számolt be róla az Euronews.

Az egyezményt 2010-ben írta alá Barack Obama akkori amerikai elnök és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev. A szerződés értelmében mindkét fél legfeljebb 1550 hadrendben álló nukleáris robbanófejet tarthatott meg, legfeljebb 700 hordozóeszközön – rakétákon és bombázókon – telepítve és bevetésre készen. A megállapodás egyúttal kiterjedt helyszíni ellenőrzéseket is lehetővé tett a betartás ellenőrzésére.

A gyakorlatban azonban már korábban meggyengült: a helyszíni ellenőrzések a koronavírus-járvány idején, 2020-ban megszűntek, és azóta sem indultak újra.

Nukleáris fegyverek korlátok nélkül

Oroszország 2023 februárjában felfüggesztette részvételét az egyezményben. Vlagyimir Putyin akkor azzal indokolta a döntést, hogy Moszkva nem engedheti meg amerikai ellenőrök jelenlétét nukleáris létesítményeiben, miközben Washington és NATO-szövetségesei nyíltan Oroszország vereségét tűzték ki célul az orosz–ukrán háborúban.

Putyin 2025 szeptemberében ismét jelezte készségét arra, hogy egy évvel meghosszabbítsák a nukleáris fegyverek korlátozását, és Washingtonhoz is hasonló lépést sürgetett. Az orosz elnök akkor úgy fogalmazott, hogy az egyezmény lejárata destabilizáló lenne, és hozzájárulhatna a nukleáris fegyverek elterjedéséhez. Mint mondta:

Barack Obama ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az egyezmény megszűnése értelmetlenül eltörölné az évtizedes diplomáciai erőfeszítéseket, és új fegyverkezési versenyt indíthatna el, amely kevésbé biztonságossá teszi a világot.

Kilencven százalék két kézben

Oroszország és az Egyesült Államok együtt a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 90 százalékát birtokolja. Mindkét ország átfogó modernizációs programokat hajt végre nukleáris triádjának mindhárom elemében – a szárazföldi, tengeri és légi hordozóeszközök terén –, ami a jövőben akár az arzenálok bővüléséhez is vezethet.

2024-ben aláírta az ország módosított nukleáris doktrínáját is, amely csökkentette a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét. 

Oroszország közben új fegyverrendszereket is tesztelt: 

• 2024 novemberében és az idei év januárjában Ukrajnát a Oresnyik nevű közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta hagyományos változatával támadta. Moszkva szerint a hiperszonikus fegyver akár ötezer kilométeres hatótávolságú, és nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas. 
• 2025 októberében Oroszország egy nukleáris meghajtású, nukleáris robbanófej hordozására képes tengeralatti drón, a Poseidon sikeres tesztjéről is beszámolt, amelyet Putyin „elfoghatatlannak” nevezett.

Amerika és Kína is mozgásban

Az Egyesült Államok szintén jelentős összegeket fordít nukleáris arzenáljának korszerűsítésére. A fejlesztések közé tartozik a Sentinel nevű új interkontinentális ballisztikus rakéta és a B–21-es lopakodó bombázó, amely hagyományos és nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas. Donald Trump elnök emellett utalt arra is, hogy Washington újraindíthatja a föld alatti nukleáris kísérleteket. 

– mondta. A helyzetet tovább bonyolítja Kína gyors fegyverkezése. Bár Peking soha nem volt részese a fegyverzetkorlátozási egyezményeknek, arzenálja az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt. A SIPRI szerint Kína 2023 óta évente körülbelül száz új robbanófejet állít hadrendbe, és a következő évtized elejére akár annyi interkontinentális rakétával is rendelkezhet, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok.

Ezt azonban Washington és Moszkva is visszautasította.

Európai dimenzió

Európában sem marad változatlan a helyzet. Franciaország rendelkezik a kontinens legnagyobb nukleáris arzenáljával, mintegy 290 fegyverrel, amelyek túlnyomó többsége harckész. 2025 októberében Párizs bemutatta az M51-es tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta korszerűsített változatát.

Az Egyesült Királyság szintén növeli tengeri nukleáris képességeit, miközben London és Párizs a Northwood-nyilatkozatban a nukleáris együttműködés elmélyítéséről döntött. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a világ legerősebb nukleáris fegyverei felett megszűnt a központi, jogilag kötelező ellenőrzés.

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP