Megszületett az egyezség Kijevben: szörnyű dolgokra készülnek Magyarországgal szemben

Ursula von der Leyen kedden az ukrán elnökkel tárgyalt, és ott megerősítették a háborús együttműködést. Ezzel egy időben az Európai Parlament nagykoalíciója olyan határozatot fogadott el, amely részletesen is kifejti a háborús politika folytatásának részleteit – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerdai nyilatkozatában Brüsszelben.

A politikus elmondta: a határozat tartalmát ismerve az ukrán kitűzők mellett nyugodtan kioszthattak volna háborús héja kitűzőket is – mondta.

Dömötör Csaba szerint a határozatban minden benne van, amiről a tiszás politikusok nem akarnak beszélni, amit tagadnak a magyarok előtt, de amit a saját frakciójuk végre akar hajtani.

Ismertetése szerint a határozat felszólítja a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék a katonai támogatásokat, és követeli, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni. Hozzátette: ezt a néppárti német vezérszónok is megerősítette felszólalásában, amelyben arról beszélt, hogy oroszországi gyárakat és stratégiai közlekedési infrastruktúrát kell támadni, „ezt sikerült megtanulni a XX. század borzalmaiból.”

Kijelentette: mindez összefügg azzal, hogy Ursula von der Leyen Kijevben arról beszélt, a 90 milliárd eurós hitel kétharmadát katonai célokra kell fordítani. Véleménye szerint ezzel 

Dömötör Csaba elmondta: a határozat kiáll a keleti gázimport tilalma mellett, és azt a nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztené. Szerinte ez akadályozná a paksi atomerőmű jelenleg működő blokkjainak működését, ami „brutális áremelkedésekhez” vezetne Magyarországon.

Hozzátette: a dokumentum kimondja, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket nem szabad újraindítani. A vezetékről azt mondta: „már tudjuk, hogy ukrán állampolgárok robbantották fel”, és mivel a szöveg nem tesz említést arról, hogy Ukrajna blokkolja az olajszállításokat Magyarország irányába, ebből az következik – fogalmazott –, hogy „a brüsszeli vezetők ebben összejátszanak a kijevi kormánnyal”.

A politikus szerint a határozat stratégiai célként határozza meg Ukrajna gyorsított csatlakozását és az uniós piachoz való hozzáférését is. Mint mondta, ezért belső reformokat követelnek, amelyek „fordított bővítési eljárást” jelentenek: előbb megadnák a tagságot, és csak utána tárgyalnának arról, hogy Ukrajna megfelel-e a tagsági feltételeknek. Dömötör Csaba ezt „minden szerződésben lefektetett eljárás és minden demokratikus alapelv arculcsapásának” nevezte.

Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy korábban Magyar Péter még a lehetőségét is letagadta a gyorsított eljárásnak.

A gazdasági terhekről szólva azt mondta: Európa eddig 200 milliárd eurót költött a háború finanszírozására, most 90 milliárd euró hitelt vennének fel, és 100 milliárd eurót helyeznének el a költségvetésben, ami a már meglévő támogatási programokkal együtt 300 milliárd eurót jelent. Emellett – tette hozzá – a következő tíz évben kifizetnék azt az 1500 milliárd eurós összeget is, „amelyet Ukrajna már össze is írt”.

Értékelése szerint ez „garantált recept arra, hogy Európa gazdasági értelemben teljesen tönkre menjen”. Hozzátette: az összegeket csak úgy lehet előteremteni, ha a tagállamoktól is megszorításokat követelnek, ami visszaköszön a Tisza Párt kiszivárgott programjából.

Dömötör Csaba úgy fogalmazott: megkerülhetetlen és lényegi körülmény, hogy a háborús terveket a Tisza brüsszeli pártja, az Európai Néppárt erőlteti. Szerinte ezért akarnak „simulékonyabb, hajlongó kormányt” Magyarországon, amely vétókkal nem akadályozza a tervek végrehajtását.

Hozzátette: Orbán Anita már jelezte, hogy nem fognak vétózni, ugyanakkor – mondta – a többi részletről nem beszélnek, „hogy a választások után mindent lehessen”.

A politikus zárásként úgy fogalmazott: „de erről nem ők, hanem a magyarok döntenek április 12-én.”

(MTI)

Nyitókép: Danylo Antoniuk / NurPhoto / NurPhoto via AFP