Szijjártó Péter rántotta le a leplet: ez a valódi oka annak, hogy Zelenszkij teljes gőzzel hajtja a háború gépezetét

Ukrajna a háború négy éve alatt több támogatást kapott az Európai Uniótól, mint Magyarország a 2004-es csatlakozás óta eltelt huszonkét év alatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Országgyűlés általános vitáján felszólalva aláhúzta, hogy Brüsszel gyakorlatilag minden létező pénzt egy megnyerhetetlen, reménytelen háború folytatására akar fordítani, mintegy feneketlen kútba dobálva az európai emberek pénzét.

„A háború kitörése óta 193 milliárd eurónyi támogatást nyújtott az Európai Unió Ukrajnának. Ez 73 ezer milliárd forint. Ez háromszorosa annak az összegnek, amit Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás óta kapott.

– mutatott rá.

„Most pedig egy 90 milliárd eurós hadikölcsön van napirenden. Ez 34 ezer milliárd forint. És micsoda szemenszedett hazugság! Azt állítják, hogy ez egy hitel, amit Ukrajna vissza fog fizetni. De kiket néznek hülyének? Mikor, miből, hogyan fizetne vissza Ukrajna akár egyetlen egy eurót is?” – tette fel a kérdést.

„És tervezik már a következő hétéves költségvetést, 2028-tól 2034-ig. Ebben 360 milliárd eurót akarnak adni az ukránoknak. Ez 136 ezer milliárd forint. Két módon tudják ezt a 360 milliárd eurót odaadni: vagy hitelt vesznek fel a nemzetközi pénzpiacokról, majd a tagállamok beledöglenek, hogy ezt visszafizessék, az unokákat meg a dédunokákat is eladósítják, vagy a másik, elveszik azoktól a céloktól, mint a kohéziós források” – tudatta.

„Ez számunkra elfogadhatatlan. 

– fűzte hozzá.

Szijjártó Péter ezután sérelmezte, hogy a mostani brüsszeli vezetés a történelmi célokat félredobva az EU-t egy katonai szövetséggé akarja alakítani, amely a tagországai számára harci kötelezettségeket akar előírni.

Leszögezte, hogy azért akarják folytatni a háborút, mert egy békemegállapodás rosszabb lenne Ukrajna és az EU számára, mint amilyen lett volna 2022 áprilisában, és akkor az állampolgárok jogosan tehetnék fel a kérdést, hogy miért is nem egyeztek meg évekkel ezelőtt jobb feltételek mellett?

„Ez egy olyan kérdés, amelynek a megválaszolása vagy meg nem válaszolása súlyos politikai, jogi és erkölcsi konzekvenciákkal jár, ezért nyilvánvalóan ezt a kérdést próbálják elkerülni mind az európai, mind az ukrán vezetők” – vélekedett.

„Ez azért embertelen, mert nem érdekli őket, hogy a háború folytatása mennyi szenvedést és mennyi új halálesetet fog okozni. (…) Brüsszel hosszú háborúra készül. A következő években Brüsszel egy háborús gazdaságpolitikát és egy háborús biztonságpolitikát épít” – folytatta.

Kiemelte, hogy ennek három feltűnő eleme van: fel akarják venni Ukrajnát gyorsítópályán az EU-ba, amivel a háború is megérkezne a közösségbe, továbbá még több pénzt és katonákat is akarnak küldeni, még ha az európai gazdaság „bele is döglik”.

„A döntések megszülettek. Európában két nukleáris hatalom van. Mind a kettő írásban vállalta, hogy katonákat küld Ukrajnába. 

 – közölte.

„Nemet mondunk arra, hogy Magyarországot bele akarják rángatni ebbe a háborúba. Nemet mondunk arra, hogy a magyar fiatalokat el akarják vinni az ukrán frontra. Nemet mondunk arra, hogy a magyar emberek pénzét el akarják vinni Ukrajna működtetésére, egy korrupt állam működtetésére, egy sok százezres hadsereg felfegyverzésére és működtetésére. És nemet mondunk arra is, hogy Ukrajnát be akarják hozni az Európai Unióba” – sorolta.

„Magyarország nemzeti szuverén kormányának egyértelmű célja kimaradni a háborúból, megőrizni az ország békéjét és biztonságát, a magyar emberek pénzét a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások, a magyar városok, a magyar települések fejlesztésére fordítani, és világossá tenni, hogy Ukrajna nem lesz tagja az Európai Uniónak” – hangsúlyozta.

„Utóbbi komoly veszélyekkel járna. Azon túl, hogy egy háborúban álló ország, ha csatlakozna az Európai Unióhoz, nyilvánvalóan hozná magával a háborút is, emellett Ukrajna jó eséllyel tenné tönkre az európai gazdaságot. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió rendkívül szűkös, gazdaságfejlesztésre szolgáló forrásait Ukrajnába kellene elküldeni.

– figyelmeztetett.

A miniszter arra is kitért, hogy Ukrajna minden téren alkalmatlan az EU-s csatlakozásra, márpedig fontos fenntartani a felvételi folyamat érdemalapúságát.

„Hogyan lehetne az Európai Unió tagja egy olyan ország, ahol két lábbal tapossák a nemzeti kisebbségi jogokat? Egy olyan ország, ahol 2015 óta folyamatosan szorítják vissza az anyanyelvhasználathoz fűződő jogokat a nemzeti kisebbségeknek. Egy olyan ország, ahol nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználathoz fűződő jogainak tekintetében jobb volt a helyzet a Szovjetunió alatt, mint most” – fogalmazott.

„És hogyan lehetne Európai Uniós tag egy olyan ország, ahol nyílt embervadászat zajlik az utcákon, ahol a kényszersorozás szégyentelenül zajlik (…) Ukrajnában a háború üzleti modellé vált. 

– tette hozzá.

„Ezért arra kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy támogassák az ebben a témában benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, amely a következő hetek és hónapok brüsszeli küzdelmeiben fontos biztosítéka és támogatója lesz a kormány álláspontjának, hiszen Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia” – összegzett.

(MTI)

Nyitókép: Hegedüs Róbert / MTI