Zelenszkij foghatja a fejét: nem vált be a német csodafegyver

Ukrajna egyenlőre nem rendel további csapásmérő drónokat a német Helsing cégtől, amelyet Európa legértékesebb védelmi technológiai startupjaként tartanak számon – írta meg a Bloomberg.

A döntés hátterében az áll, hogy a cég eszközei problémákat mutattak a frontvonal közelében végrehajtott tesztelések során.

A Helsing termékét, a HX-2 jelű drónt az ukrán hadsereg 14. ezrede próbálta ki, amely egy kifejezetten pilóta nélküli légi rendszerek alkalmazására szakosodott egység. 

A Bloomberg szakértői szerint a Helsing drónjait a front közelében intenzív elektronikai zavarás érte, amely többször megszakította a kapcsolatot az irányítást végző kezelőkkel. Ezek a tapasztalatok érezhetően visszafogták az érdeklődést az eszköz iránt, amelynek beszerzését a német hadsereg finanszírozta. Berlin addig nem tervezi az újabb megrendeléseket, amíg Ukrajna nem jelez egyértelmű igényt további drónokra.

A Helsing közleményben reagált az értesülésekre, a vállalat visszautasította a Bloomberg által ismertetett megállapítások jelentős részét, köztük azt is, hogy a HX-2 drónoknál kirívóan magas lett volna a felszállási hibák aránya. A cég szerint több ukrán katonai egység is érdeklődést mutatott a rendszer iránt, és az első, hivatalosan dokumentált bevetések során elért találati arány kifejezetten biztató volt.

A Helsing nevű vállalatot 2021-ben alapították azzal a céllal, hogy mesterséges intelligenciát integráljanak az európai fegyverrendszerekbe, amelyek technológiai szinten hosszú ideig elmaradtak az amerikai és kínai megoldásoktól. A cég kezdeti finanszírozását a Spotify alapítója, Daniel Ek által létrehozott Prima Materia befektetési alap biztosította. Az ukrajnai háború azonban gyökeresen megváltoztatta a befektetői környezetet és egy júniusi tőkebevonási körben a vállalat értékelése elérte a 12 milliárd eurót.

Más külföldi gyártók drónjai sem mentesek a kritikáktól. Az amerikai Anduril által fejlesztett Altius és Ghost rendszerek a háború korai szakaszában szintén komoly nehézségekkel küzdöttek, amikor a drónok találati aránya alig haladta meg a tíz százalékot. Mindez jól mutatja, hogy a harctéri alkalmazás továbbra is az egyik legkeményebb próbatétel a modern katonai technológia számára.

A nyitókép illusztráció: Ed JONES / AFP