Az amerikai elnök nem viccelt: kijelentette, hogy az USA-nak „abszolút szüksége van” a szigetre, és Dánia képtelen megvédeni azt az oroszoktól és kínaiaktól.
Grönland és Dánia vezetői felszólították Trump elnököt, hogy ne fenyegesse őket a terület átvételével – számolt be az Axios. A felszólítások azt követően érkeztek, hogy Trump megismételte, hogy az Egyesült Államok igényt tart Grönland feletti ellenőrzésre. Egy vasárnapi interjúban az Atlantic magazinnak azt mondta:
„Szükségünk van Grönlandra, abszolút. Szükségünk van rá a védelem érdekében.”
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Facebookon így fogalmazott: „Teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy az Egyesült Államoknak át kell vennie Grönlandot. Az Egyesült Államoknak nincs joga annektálni a dán királyság három országának egyikét sem.”
Frederiksen megjegyezte, hogy Dánia a NATO szövetségese, és Grönland, mint a királyság része, a szövetség biztonsági garanciájának hatálya alá tartozik.
„Ezért határozottan felszólítom az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a történelmileg közeli szövetségesével, valamint egy másik országgal és néppel szembeni fenyegetőzéssel, akik egyértelműen kijelentették, hogy nem eladóak” – mondta. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök a Facebookon így nyilatkozott: „Amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy »szükségünk van Grönlandra«, és összekapcsol minket Venezuelával és a katonai beavatkozással, az nem csak helytelen. Ez tiszteletlenség.”
Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva megerősítette Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit. „Szükségünk van Grönlandra. … Olyan stratégiai fontosságú” – mondta. „Jelenleg Grönlandot orosz és kínai hajók veszik körbe” – tette hozzá Trump. „Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra, és Dánia nem lesz képes ezt biztosítani.” Aztán azonban így folytatta:
„Körülbelül két hónap múlva foglalkozunk Grönlanddal, beszéljünk Grönlandról 20 nap múlva.”
Trump azon vágya, hogy az Egyesült Államok ellenőrizze Grönlandot, nagyrészt abból fakad, hogy ki akarja aknázni az északi-sarkvidéki terület hatalmas ásványkincseit. Az Északi-sarkvidék éghajlatának gyors felmelegedésével Kína és Oroszország is megjelent a régióban – az északi területeket erőforrásokban gazdag kereszteződésnek tekintik, és a jég olvadása új utazási és kereskedelmi útvonalakat, valamint katonai bázisok létrehozásának lehetőségét kínálja.
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU, Michal Cizek / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök nem finomkodott: nyíltan figyelmeztette Delcy Rodríguezt, hogy ha nem áll be a sorba, rosszabbul járhat, mint az elfogott diktátor.
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
A tanker elfogására vonatkozó tervek összefüggésben állnak Donald Trump Venezuelára kivetett szankcióival.
Tucatnyi venezuelai olajtanker hagyta el az ország kikötőit, az év eleje óta, látszólag figyelmen kívül hagyva az Egyesült Államok exporttilalmát.
Orbán Viktor Grönland esetét NATO-n belüli, belpolitikai jellegű kérdésnek tartja.
A szuverenitás itt nem az erkölcsi állásfoglalások automatizmusát, hanem a józan politikai realitás mérlegelésének jogát jelenti.
Amerikai csapatokkal fenyegette meg a latin-amerikai országot az elnök.
A berlini áramszünet és a rendkívüli hideg együttese súlyos károkat és akár rejtett veszélyeket is okozhat.
Az MSZP egykori elnökének felesége kiállt a kormány békepárti politikája mellett.
