A Tisza Párt elnöke Orbán Viktor régi nyilatkozataival próbálja elterelni a figyelmet a legújabb botrányról, de minden hiába: Orbán Anita a GLOBSEC és az ECFR szervezetekben is kulcsszereplőként érvelt Ukrajna euróatlanti integrációja mellett.
A Tisza Párt újdonsült külpolitikai vezetője lebukott azzal, hogy támogatja Ukrajna mielőbbi EU- és NATO-csatlakozását is.
Ahogy megírtuk, Orbán Anita könyvében (Power, Energy, and the New Russian Imperialism) egyértelműen amellett foglal állást, hogy Ukrajnát mind az EU-ba, mind a NATO-ba fel kellene venni, sőt már a doktorijában is aprólékosan kidolgozta azokat a narratív elemeket, amelyek Ukrajna NATO-tagsága melletti érvelésének alapjául szolgáltak, miszerint Ukrajnának az EU-ban és a NATO-ban a helye van – egyfajta megelőző csapásként.
A lebukást követően Magyar Péter azonnal védelmébe vette a Tisza politikusát, és ismét elővette a jól bevált taktikát: Orbán Viktor múltbeli nyilatkozatait citálva próbálják támadni a kormányfőt. Azzal próbálja hitelteleníteni a kormányfőt, hogy 2008-ban (immár közel két évtizeddel ezelőtt) ő is Ukrajna NATO-csatlakozása mellett állt.
Magyar Péter érvelése azonban ebben az esetben sem helytálló. Bár mindent megtettek, hogy ne legyen látható: Orbán Anita két olyan szervezetnek is tagja, amelyek a mai napig rendszeresen kiállnak Ukrajna EU- és NATO-tagsága mellett. Orbán Anita igazgatósági tag az egyik legismertebb globalista biztonságpolitikai szervezetben, a GLOBSEC-ben, mégpedig a bukott baloldali miniszterelnök, Bajnai Gordon társaságában. A Tisza külügyi vezetője továbbá tagja a Soros György által alapított European Council on Foreign Relationsnek (ECFR) is, ahol többek között
szerepel egy testületben.
Mind a két szervezet folyamatosan kiáll Ukrajna EU- és NATO-tagsága mellett. Hogy néhány példát hozzunk: ezek a think tankek éves jelentéseikben és elemzéseikben következetesen támogatják Ukrajna támogatását és a NATO szerepének erősítését a régióban – mintha nem változott volna semmi 2008 óta.
Orbán Anita a GLOBSEC 2022-es „Ukrajna Támogató Memorandumában” board member-ként szerepel aláíróként.
A GLOBSEC Trends 2023: United we (still) stand című jelentésükben hangsúlyozzák a NATO bővítésének fontosságát. A szervezet 2025 februárjában elindította az „Ukrajna támogató klub” nevű kezdeményezést, amelyet kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy támogassa Ukrajna euróatlanti integrációját.
Hasonlóan az ECFR is aktív ezen a téren: 2023–2026 között több publikációban foglalkoznak Ukrajnával. A 2026 januári Decision time for Europe című cikkükben kiállnak amellett, hogy Ukrajna támogatásában minél nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-nak. Ezek a szervezetek klubokban, konferenciákon és jelentésekben folytatják a lobbizást Ukrajna NATO-ba és EU-ba való felvétele mellett.
A GLOBSEC 2025-ös „Ukraine's victory is the key to Europe's security” című fórumán azt hangsúlyozták, hogy Ukrajnának az EU- és NATO-tagság felé vezető úton kell haladnia. Az ECFR a Sustain and prosper: How Europeans can support Ukraine anyagában Ukrajna NATO-ba való felvételét javasolja. A szervezet emellett rendszeresen készít olyan közvélemény-kutatásokat is, amelyekkel igyekeznek Ukrajna NATO- és EU-tagsága melletti narratívákat építeni.
Végignézve a két szervezet elmúlt években folytatott munkáján, Orbán Anita 2008-as vélemény aligha változott meg 2026-ra.
Orbán Viktor egyébként világosan elmondta, hogy mi volt a 2008-as véleménye mögött. A miniszterelnök többször is kifejtette, hogy 2008-ban volt egy olyan időablak, amikor a NATO-bővítés még lehetséges lehetett volna, ami akkor végül elmaradt. Akik ma azzal védekeznek, hogy a magyar miniszterelnök mit mondott 2008-ban, csak egy dolgot nem vesznek figyelembe: már nem 2008-at írunk, a világ és benne zajló folyamatok nem álltak meg. Ami 2008-ban még lehetséges volt, az mára lehet, hogy kész geopolitikai öngyilkosság – és ez nemcsak Ukrajna NATO-tagságára igaz. Tehát miközben Orbán Viktor képes realista módon hozzáállni a külpolitikához, addig a Tisza Pártban csak addig terjed a politikusok képessége, hogy azokat az üzeneteket ismételgessék, amiket Brüsszelből kaptak.
És az is világos, hogy Orbán Viktor miért nem támogatja most Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását. Ha utóbbi megtörténne, akkor az a harmadik világháború kirobbanásához vezetne. Az uniós tagság pedig az EU közös politikáit tenné tönkre – nem nyerne más rajta, csak azok a globális nagyvállalatok, amelyek már korábban megjelentek Ukrajnában, és amelyekre egyre több jel szerint beálltak a Tisza Párt mögé is. Ezután már csak az lenne jó, ha végre a Tisza Párt is világosan felvállalná az álláspontját a Magyarországot érintő legfontosabb témákban.
Nyitókép forrása: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Kijevben már nem is titkolják, hogy arra számítanak, Magyar Péterék győzelmével elhárulhat a legnagyobb akadály Ukrajna uniós csatlakozása elől.
***
Még csak nem is rejtették véka alá.
Az iCon Sopron gazdaságpolitikai konferencián Magyarország szuverenitási kérdései mellett választ kaphattak a résztvevők a hazai kölekedést érintő kérdésekre is, és megismerkedhettek olyan világmárkákkal is, melyek kiemelkedő eredménnyel működnek Nyugat-Magyarországon.
Állítása szerint, akik szeretik Ukrajnát, mind a barátai.
Magyar Pétert maga Ursula von der Leyen és Manfred Weber cáfolja.
Egy kisfiú azt mesélte a szüleinek, hogy kigúnyolták és kiközösítették, mert kiderült, hogy az ő szülei a Fideszre és Orbán Viktorra fognak szavazni.
A rendszerváltás utáni legkomolyabb külső fenyegetéssel néz szembe hazánk az ukrán elnök és kormánya képében.
Az ukrán elnök leadta szokásos szövegét a jóról és a rosszról. Nevetnénk, ha nem lennénk fölháborodva a magyar energiaellátás blokkolása miatt.
Az agrárminiszter amellett, hogy ismertette a Mercosur-egyezményben rejlő veszélyeket, pozitívan szólt a gazdatársadalomban végbemenő generációváltásról, és mindenkit megnyugtatott, hogy bár előre tör a robotizáció és az MI, „a mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van”.
Egy magas rangú iráni ajatollah kijelentette, a bosszú „a világ minden muszlimjának vallási kötelessége”.
