Az unió összes országában többségben vannak azok, akik nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását.
Az uniós polgárok háromnegyede elutasítja Brüsszel azon kezdeményezését, hogy gyorsított eljárással már 2027-ben felvennék Ukrajnát az Európai Unióba – derül ki a Századvég friss kutatásából. Az emberek többségét az aggasztja, hogy Kijev csatlakozásával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság, és csökkennének a fejlesztési források.
A kutatóintézet emlékeztet: nemrég kiszivárgott az információ, hogy Brüsszel könnyített eljárás keretében már 2027-ben a tagok közt üdvözölné Ukrajnát. A Bizottság elképzelése szerint – szakítva az évtizedek óta működő gyakorlattal – Ukrajna korlátozott döntéshozatali jogkörrel csatlakozhatna, még azelőtt, hogy teljesítené a taggá váláshoz szükséges feltételeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy Brüsszel által támogatott béketerv értelmében Ukrajna akár már 2027. január 1-jén csatlakozhatna az Európai Unióhoz, amennyiben megszületik a megállapodás az Oroszország által indított háború lezárásáról.
Fontos kiemelni, hogy az összes uniós országban hasonlóan gondolkodnak az emberek: a többség támogatja Ukrajna csatlakozását, de csakis érdemi alapon, vagyis úgy, ahogyan minden más tagállamtól elvárják és eddig is elvárták.
Ezt is ajánljuk a témában
A brüsszeli tervek szerint az uniós költségvetés tartósan átalakulna.
A gyorsított eljárásra vonatkozó brüsszeli törekvéseket az uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása szerint a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk a megszokott, érdemi alapú eljárást részesítené előnyben, míg 32 százalékuk teljesen elutasítja az ország csatlakozását.
A brüsszeli kezdeményezés Svédországban, Finnországban és Litvániában élvezi a legnagyobb támogatást, de még ezekben az országokban is többen szavaznak az érdemi alapú csatlakozás mellett.
Magyarországon a megkérdezettek 93 százaléka ellenzi Ukrajna gyorsított eljárásban történő csatlakozását, de Ausztria is hasonló állásponton van, ahol ez az arány 83 százalék. Érdekesség, hogy ez utóbbi országban ellenzik leginkább az ukrán csatlakozást:
az osztrákok 48 százaléka semmilyen formában nem támogatja Kijev belépését az Európai Unióba.
Az emberek tudják, hogy Ukrajna felvétele a fegyveres konfliktus esetleges eszkalációja mellett számos mindennapi veszélyforrást hordoz magában az uniós lakosság számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar bérek csökkennének, nőne a munkanélküliség, tönkremenne a mezőgazdaságunk, és ezzel még messze nincs vége.
A legnagyobb aggodalmat az élelmiszerbiztonság és a gazdák helyzete okozza: előbbi miatt a lakosság 53, utóbbi miatt 59 százaléka aggódik.
Az Ukrajnában működő multinacionális vállalatok ugyanis koncentrált termelést folytatnak, ami gyakran alacsonyabb minőséget eredményez az élelmiszer-előállításban. Ez egyszerre jelent versenyhátrányt a kisebb mennyiségben gyártó uniós termelők számára, valamint egészségügyi kockázatot a termékeket fogyasztó lakosság szempontjából.
Szintén sokan tartanak a növekvő biztonsági kockázattól, amelyet a háború sújtotta országból történő bevándorlás jelent, továbbá sokan nem nézik jó szemmel azt sem, hogy Ukrajna csatlakozása a jelenlegi tagállamok számára elérhető központi uniós források jelentős csökkenésével járhat.
A kutatóintézet szerint mindezek alapján Ukrajnának nemcsak az alapvető uniós előírásoknak kellene megfelelnie, hanem fontos lenne az is, hogy hiteles és megnyugtató válaszokat adjon az európai polgárok által megfogalmazott aggodalmakra.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Ha Brüsszel a jelenlegi irányba megy tovább, az életveszély. Egész Európára nézve – értékeltek az elemzők. És bizonyítékoknak sincsenek híján.
Orbán Viktor Sümegen keményen helyretette az ukránokat: „aki bajban van, az kér, nem követel”.
A Barátság-vezeték leállításának célja is egyértelmű, különösen annak fényében, hogy az ukrán vezetők arról beszélnek, az Orbán-kormánynak buknia kell.
Küszöbön a választás.
Szijjártó Péter szerint eddig nem látott mértékű beavatkozás várható az április 12-i választáson.
Kinek állt érdekében megtámadni a Barátság-kőolajvezetéket? Milyen hatással lehet ez Szlovákiára és Magyarországra? Mi az ukrán fél valós érdeke? Erről kérdeztük többek között Hortay Olivért, a Századvég szakértőjét.
Komoly vizsgálat indult az egyik legnépszerűbb online divatplatform ellen.
Kocsis Máté és Szijjártó Péter nyújtotta be az országgyűlési határozati javaslatot.
Hát ez micsoda fordítás volt?!
