Ukrajna erőltetett EU-csatlakozása hosszú éveken keresztül fog komoly összegeket kivenni az adófizetők zsebéből

Százmilliárdok és EU-csatlakozás Ukrajnának 2027-ig: kiszivárgott Brüsszel újabb terve. Az Európai Bizottság legújabb tervezete szerint az unió magára vállalná Ukrajna mintegy 800 milliárd dollárra becsült újjáépítésének oroszlánrészét, miközben stratégiai prioritásként kezeli az ország mielőbbi felvételét a közös piacba.

Az Európai Bizottság csütörtökön mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét, amelyet a Politico pénteken hozott nyilvánosságra. A dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy Brüsszel valóban vezető szerepet vállalna az Ukrajna helyreállításához szükséges 800 milliárd dollár előteremtésében, és minden eddiginél gyorsabban venné fel az országot az Európai Unióba annak érdekében, hogy a pénzek minél hatékonyabban célba érjenek.

A Bizottság úgynevezett „Jóléti Kerete” egy tízéves menetrendet vázol fel Ukrajna helyreállítására. A terv meghatározza a háború lezárását követő első száz nap feladatait, valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, amelyeket a „Vízió Ukrajnának 2040” gyűjtőnév alatt valósítanának meg. A dokumentum három fő pillérre épül:

• a befektetések mobilizálása – külföldi magántőke és állami támogatások bevonásával, 
• az EU-integráció felgyorsítása, beleértve az akár két éven belüli EU-csatlakozást, 
• valamint „hiteles” biztonsági garanciák nyújtása. 

A dokumentum szerint e garanciák nélkül nem lehet megteremteni a szükséges gazdasági alapokat. Bár a terv hangsúlyosan a magánbefektetők bevonására épít, maga a dokumentum is elismeri, hogy a legnagyobb teher elsősorban az adófizetőkre hárulna. A kezdeti szakaszban ugyanis jelentős uniós és tagállami támogatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a magántőke egyáltalán meginduljon. 

Ez pedig azt jelenti, hogy az európai adófizetők pénze válna az egész konstrukció biztos alapjává. A Bizottság számításai szerint a Jóléti Keret mintegy 500 milliárd dollárt biztosítana tíz év alatt, amely Ukrajna költségvetési hiányát és legalapvetőbb lakhatási, valamint újjáépítési igényeit fedezné. A dokumentum ugyanakkor azt is rögzíti, hogy ez az összeg nem lesz elegendő:

A Bizottság ebből az összegből 116 milliárd dollárt, vagyis 100 milliárd eurót vállalna a 2028–2034-es uniós költségvetésből, nagyrészt vissza nem térítendő támogatásként. A dokumentum ezt „egy Marshall-tervhez hasonló megközelítésnek” nevezi, és a tagállamokat is minél nagyobb részvételre ösztönzi.

Ukrajna EU-csatlakozása már 2027-ben cél

A pénzügyi vállalások mellett a terv másik kulcseleme Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása. A dokumentum több ponton rögzíti, hogy az uniós költségvetési támogatások olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig.

A dokumentum arra is utal, hogy 2028-tól, az EU következő hosszú távú költségvetési ciklusában már tagállamként számolnának Ukrajnával. Talán még súlyosabb elem, hogy a teljes jogú EU-tagság előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az unió közös piacába. A dokumentum ezt rövidtávú stratégiai prioritásként írja le, amelynek eszköze egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás lenne.

A terv szerint ez különösen súlyosan érintené az európai – köztük a magyar – mezőgazdaságot. A dokumentum kiemeli, hogy Ukrajna több termék esetében világelső termelőkapacitással rendelkezik, miközben jelentős befektetésekre lenne szükség az exportkapacitás növeléséhez.

Mindent a globális nagytőkének

A terv lényegében Ukrajna közel teljes privatizációját vetíti előre. Több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét külföldi befektetőknek adnák át, köztük a világ legnagyobb magántőke-kezelőinek, 

A folyamatot egy újonnan létrehozott munkacsoport felügyelné, amely koordinálná az állami támogatások és befektetői források felhasználását. Bár a dokumentum szerint az ukrán kormánynak „kulcsszerepe lenne”, a munkacsoport irányítását egyetlen kézbe adnák egy „Jóléti Tanácsadó” révén, akit a tervezet csupán „globális pénzügyi vezetőként” jelöl meg.

Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP