A Politico szerint a Kreml képtelen megvédeni a barátait, sőt, még a saját olajtankerét sem tudta megmenteni az amerikaiaktól.
Vlagyimir Putyin nagyhatalmi ambíciói látványos töréspontjukhoz érkeztek – véli a Politico szerzője.
Az Ukrajna elleni inváziót a Kreml eredetileg villámháborúnak szánta, ám a konfliktus mára hosszabb ideje tart, mint a Szovjetunió náci Németország elleni háborúja.
A katonai előrenyomulás korlátozott maradt, az emberveszteség pedig óriási: közel 1,1 millió orosz áldozatról beszélnek, miközben az országon belül is egyre súlyosabbak a következmények – legutóbb például több százezer ember maradt áram nélkül Belgorod térségében egy ukrán csapás után.
Miközben Oroszország Ukrajnában elakadni látszik, Putyin két évtized alatt felépített nemzetközi szövetségi rendszere is meginogott – véli a liberális lap.
A Közel-Keleten Moszkva elveszítette egyik legfontosabb partnerét, amikor 2024 végén összeomlott Bassár el-Aszad szíriai rezsimje. Dél-Amerikában pedig az Egyesült Államok látványos lépéssel elfogta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót – azt a vezetőt, aki korábban hűségesen demonstrálta lojalitását Moszkva iránt. Különösen kínos, hogy
Oroszország még egy orosz zászló alatt hajózó olajtanker amerikai lefoglalását sem tudta megakadályozni.
Hasonló bizonytalanság övezi az Iránnal ápolt „stratégiai partnerséget” is. Bár Putyin tavaly húszéves megállapodást kötött Teheránnal, a dokumentumból hiányzik a kölcsönös védelmi záradék, ami sokat elárul a felek közötti bizalmatlanságról.
Iránban egyre erősebbek a rezsimellenes tiltakozások, és Donald Trump amerikai elnök sem zárta ki a beavatkozást.
Orosz szakértők szerint Teherán tisztában van vele: ha a helyzet valóban kritikussá válik, Moszkva – ahogy Szíria esetében is – félreállhat.
Mindezt az orosz közvélemény egy része is érzékeli. Egy ismert háborúpárti blogger szerint „egy egész korszak ér véget”, mert a Kreml inkább a nagyhatalmi imázs építésére koncentrált, mintsem a valódi erő megteremtésére.
Bár Putyin hallgat Venezuela és Irán ügyében, elemzők szerint Moszkva nem engedhet meg magának gyengeséget:
a válasz a nyomásra inkább az erő demonstrálása lehet, elsősorban Ukrajnában. A nagyhatalmi projekt meginoghatott – de a Kreml nem fogja önként beismerni a kudarcot.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Nyitókép: Vyacheslav PROKOFYEV / AFP
Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.
Moszkva szerint Magyarország ritka kivétel az Európai Unióban.
Kijevben még mindig áldatlan állapotok uralkodnak, amiért az ukrán elnök a város polgármesterét hibáztatja.
Vannak fontosabb országok Ukrajnánál.
Súlyos következményekkel járhat az amerikai katonai beavatkozás .
Az oreg kontinens katonai vezetői szerint a háború lehetősége már nem elméleti kérdés, mégis a nyugati társadalmak többsége nem hajlandó szembenézni ezzel.
Az ukrán elnök szerint a területi kérdések túl súlyosak ahhoz, hogy szakértőkre bízzák őket, de a tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést.
Bár szokatlan, hogy a hivatalban lévő biztosok nyíltan bírálják Von der Leyent, a testület több korábbi tagja is így tett.
Az egyetemi évek sokak számára az önállósodás, a kísérletezés és az identitáskeresés időszakát jelentik.
