„Budapest békés, Berlin lángol” – egy emberként álltak a németek Magyarország oldalára a szilveszteri erőszak után

2026. január 04. 13:30

Elszabadult a kommentfolyam, egyre többen állítják: Magyarország jól csinálta, Nyugat-Európa elrontotta.

2026. január 04. 13:30
null

A szilveszteri események élesen rávilágítottak Európa kelet–nyugati megosztottságára:

miközben Berlinben, Brüsszelben, Párizsban és más nyugat-európai nagyvárosokban a rendfenntartó szervek „háborús állapotokról” beszéltek, tömeges erőszakról, rendőrök elleni támadásokról, felgyújtott járművekről és elmaradó közterületi rendezvényekről, addig Varsóban, Prágában és Budapesten békés, zavartalan ünneplés zajlott. 

Németországban több ezer rendőri beavatkozásra volt szükség, vízágyúkat vetettek be, Hollandiában pedig egy történelmi templom égett le, miközben Molotov-koktélok repültek a rendőrök felé. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Tovább a cikkhezchevron

Brüsszel egyes városrészeiben a félelem és a bizalmatlanság légköre uralkodik, szilveszterkor járművek és közterek égtek, a rendőrség százszámra vonult ki, Franciaországban pedig a zavargások miatt még a Champs-Élysées hagyományos ünnepi koncertjét is lemondták. 

Ezzel szemben Magyarországon – a nyugati narratívák által gyakran bírált „autoriter” kormányzás ellenére – nem voltak zavargások, nem kellett rohamrendőrséget bevetni, és a budapesti karácsonyi vásárok, közterületi ünnepségek különösebb biztonsági intézkedések nélkül is békésen zajlottak, ami sokak szerint kínos tükröt tart Nyugat-Európa elé.

A fenti témáról szóló német nyelvű újságcikk alatti kommentfolyam önálló politikai állásfoglalássá vált:

számos hozzászóló élesen szembeállította a nyugat-európai szilveszteri erőszakot Közép- és Kelet-Európa – különösen Magyarország – rendjével és közbiztonságával. 

Többen személyes tapasztalatokra hivatkozva dicsérték Budapestet, Prágát, Varsót, sőt Belgrádot is, mint tiszta, rendezett, biztonságos városokat, ahol tömegrendezvények különösebb rendőri készültség nélkül is békésen zajlanak. 

Egy kommentelő így fogalmazott: 

„Tavaly Budapesten voltam. Gyönyörű, tiszta város, nyugodt lakókkal. Ugyanezt láttam Belgrádban is. Amikor Nyugat-Európát nézem, könny szökik a szemembe.”

Mások Lengyelországot emelték ki, hangsúlyozva, hogy ott „érzik: az állam működik, a rendet kikényszerítik”.

A hozzászólásokban újra és újra visszatért az a gondolat, hogy Kelet-Európa országai tudatos és szigorú bevándorláspolitikával kerülték el azt a közbiztonsági válságot, amelyet sok kommentelő Nyugat-Európában a megengedő, következmények nélküli migrációs politika számlájára ír. 

Egy gyakran idézett megállapítás szerint

 „a keletiek nem olyan naívak, hogy mindenkit beengedjenek – tanultak, és ésszel kormányoznak”.

Többen konkrétan Magyarországot említették mint ellenpéldát, ahol nincs „kontrollvesztés”, nincs szükség rohamrendőrségre szilveszterkor, és a közterületi ünneplés nem válik erőszakká. 

Egy komment szerint: 

Budapesten január elsején is tiszta utcák vannak, nem kamerákkal és PR-akciókkal, hanem természetesen.”

A vitában többen nyíltan kimondták: szerintük a különbséget nem a tűzijáték, nem a rendőrségi eszközök, hanem a bevándorláspolitika és annak következetes érvényesítése okozza. 

Egy hozzászóló így fogalmazott: 

A nyugat a tüneteket tiltja – kések, petárdák, szilveszter, míg Közép-Európa az okot kezeli.”

Mások rámutattak, hogy Magyarországon és Csehországban a közrend nem politikai vita tárgya, hanem alapállapot, ezért nincs szükség állandó rendkívüli intézkedésekre vagy a polgári szabadságjogok korlátozására.

Összességében a kommentek egy markáns narratívát rajzolnak ki: 

Kelet-Európa – és azon belül Magyarország – a rend, a határok és az állami felelősség modelljeként jelenik meg, míg Nyugat-Európa sok hozzászóló szerint saját döntéseinek következményeivel küzd. 

A hozzászólók nem nosztalgiát, hanem kontrasztot fogalmaznak meg: szerintük nem véletlen, hogy ott békés a szilveszter, ahol az állam nem mondott le a közrend védelméről – és ezt egyre több nyugat-európai állampolgár is irigykedve figyeli.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: HALIL SAGIRKAYA / AFP

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bunyevac1964
2026. január 04. 22:11
Basszus, eddig azt olvashattam, hogy itthon már nem lehet rosszabb, lejjebb, hogy ennek véget kell vetni, és még csak párat kell aludni ahhoz, hogy itthon is demokrácia legyen…… Vagy még sem ?
Válasz erre
1
0
palicsi-2
2026. január 04. 20:00
Értem én ezeket a kommentelőket, de azokat a vezetőkeg, akik miatt előállt ez a helyzet, mégiscsak ők választották meg! Az is érdekds kérdés, hogy egy gazdag németnek miért volt fontosabb 3 évente új mercit venni, mint gyereket válalni, mert az kötöttséget jelent!
Válasz erre
0
0
Reszelő Aladár
2026. január 04. 17:03
Az a baj az ilyen cikkekkel, hogy ez csak még jobban készteti az EU vezetőit, hogy itt is szétkxrjanak mindent. Ennek jele, hogy a migritöbbletüket azonnal idehoznák, vagy ha nem vesszük át, akkor fizethetünk. Emellett persze fizessünk Ukrajnának is, hadd háborúzzanak az európai értékekért, nekünk meg mind1 hogy a pénzből gránátkénr pusztul el, vagy WC-k aranyozódnak belőle.
Válasz erre
5
0
jetilovag
2026. január 04. 16:01
kinek mit intéz a kormánya.....Hajrá Főni...🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣
Válasz erre
12
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!