Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A brüsszeli fényes tekintetű uraságok szerint már megint valami baj van a néppel. A nép rossz dolgokra kattintgat, rossz emberekre szavaz, rossz véleményeket oszt meg. A nép már megint nem úgy viselkedik, ahogy kellene. Már megint nem érti, mi válik a javára. Megint manipulálják, dezinformálják, külföldi erők befolyásolják. Megint meg kell védeni a demokráciát a választópolgároktól. És ez többezer éves gyakorlat, aminek mindig rossz vége lett.
Az ógörögök óta tudjuk: a demokrácia védelmezői mindig a démosz ellen védekeznek. A bölcs királyok, a felvilágosult elitek, a szakértői kormányzás hívei mindig ugyanazt mondják: a tömeg vak, könnyen vezethető, érzelmi alapon dönt. Kell valaki, aki helyette gondolkodik, aki szűri az információt. Kell valaki, aki megmondja, hogy mi az igazság.
A Demokráciapajzs pontosan ezt csinálja, csak 21. századi köntösben. Kulcselemek: Európai Demokratikus Ellenállóképességi Központ, tényellenőrző hálózatok, információs integritás, média- és digitális írástudás, polgári kompetenciakeret. Szép szavak. És mind ugyanazt jelentik: a nép nem elég érett ahhoz, hogy maga döntsön, mit higgyen el, mire szavazzon, mit gondoljon.
A Demokráciapajzs mögött tehát nem csupán politikai akarat áll, hanem egy mélyebb előfeltevés: hogy a polgár alapállapotban kiskorú. A szabadság veszélyes üzem, amelyhez használati utasítás kell. Az európai polgár önmagától nem igazodik el a világban, ezért igazítani kell rajta. Bekapcs, szavaz (helyesen!), kikapcs. Vagy hogy is van ez...
Ezt is ajánljuk a témában
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
Ez a gyámállami gondolkodás nem új. A felvilágosult abszolutizmus, a nevelő állam, a „progresszív” elitkormányzás mind ugyanebből a forrásból táplálkozik. A különbség csak annyi, hogy ma már nem hatalmi rendeletekkel, hanem algoritmusokkal, indikátorokkal és szakértői panelek mögé bújva gyakorolnák a gyámságot fölöttünk.
Azért érzik, hogy ez így kicsit gáz, mert igyekeztek jóelőre leszögezni, hogy a Demokráciapajzs formálisan nem teremt új jogi kötelezettségeket. Csak koordinál, keretbe szervez, összehangol. Aham.
Csak egy „egész társadalmat megmozgató válasz” az információs fenyegetésekre. Ehem. Csak a szabad választásokat, a független médiát, a civil társadalmat védi. Ühüm.
Azért kapargassuk meg, hogy mit is védenek:
egy „független” európai tényellenőrző hálózatot. Kérdés: kitől független? A választott kormányoktól? Vagy attól az uniós bürokráciától, amely finanszírozza?
Egy riasztási rendszert, amely „összekapcsolja a már létező uniós hálózatokat”. Kérdés: ki riaszt kit? Ki dönt arról, mi számít dezinformációnak? Ki mondja meg, melyik külföldi befolyás elfogadhatatlan, és melyik van rendben? (A hivatalos dokumentumok alapján számomra eléggé monomániásnak tűnnek, minden ami orosz, az rossz, mások nem is akarnak minket befolyásolni.)
Egy „érintetti platformot”, civil szervezetekkel, kutatókkal, tényellenőrzőkkel. Kérdés: kikből álló civilek? Azokból, akiket az EU Civil Társadalmi Stratégiája „finanszírozást érdemlő” szervezeteknek tart? Akik állítólag a „demokratikus részvételt” képviselik, vagyis Brüsszel által helyesnek ítélt véleményeket osztják?
A Demokráciapajzs mögött az az elképzelés húzódik, hogy az igazságnak vannak hivatalos letéteményesei. Hogy létezik az egyedüli helyes vélemény és minden más vélemény helytelen. Szerintük a politikát tudománnyá lehet tenni, és ha elég sok szakértőt ültetünk le elég sok platformra, akkor a helyes válaszok maguktól adódnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Demokráciapajzs– ezzel az intézkedéscsomaggal kívánja védeni az EU elvileg a demokráciát és a médiát, valójában ezekkel szemben saját magát. NGO-k, tényellenőrök és más szereplők kapnak ezért pénzt és hálózatot a bizottságtól. Hogy működik majd a Demokráciapajzs, és kik a magyar szereplői? László András fideszes EP-képviselőt kérdeztük.
De a demokrácia éppen arról szól, hogy nincs ilyen. A politikai igazság nem szakértői, hanem hatalmi kérdés. A nép nem azért szavaz így vagy úgy, mert manipulálták vagy nem manipulálták, hanem mert vannak érdekei, értékei, vágyai. És ezek érvényesek akkor is, ha Brüsszelben nem értenek velük egyet.
A Demokráciapajzs lényege az, hogy ezt a szuverenitást – a nép ítéletének szuverenitását – egy technokrata apparátusnak adja át. Egy olyan rendszernek, amely eldönti, melyik médium megbízható, melyik civil szervezet támogatásra érdemes, melyik információ dezinformáció, melyik választási kampány sérti az „integritást”.
A történelem tele van olyan demokráciavédőkkel, akik végül a demokráciát semmisítették meg. Tudnánk sorolni példákat azokra, akik a szabadság nevében korlátoztak, az igazság nevében hazudtak, a nép nevében zsarnokoskodtak.
A Demokráciapajzs ebből a hagyományból táplálkozik. És azért érdemes szót vesztegetni rá, mert papíron ugyantöbbnyire puha, ajánlás jellegű eszközökről van szó – éppen ezért alattomos a hatásuk, mert infrastruktúrát építenek. Hálózatot, intézményrendszert, olyan „uralkodó diskurzust”, amelyben normálissá válik az, hogy a kormányzás nem a választók akaratának végrehajtása, hanem a „szakértők” által helyesnek ítélt politika érvényesítése. Még akkor is, ha a választók mást akarnak.
Próbáljuk meg átismételni az alapokat: a demokrácia nem attól demokrácia, hogy az emberek helyesen szavaznak. Hanem attól, hogy szavazhatnak. És hogy a szavazatuk számít. Még ha tévednek is. Még ha manipulálták is őket. (Zárójel: egyébként mi másról szól bármelyik választási kampány? A politikus meg akarja nyerni a választópolgár szavazatát, tehát innen nézve párbeszéd, érvelés, vita, meggyőzés, érdekképviselet, az onnan nézve manipuláció. Most éppen az AfD szavazói tudnának erről mesélni.)
A demokrácia éppen attól demokratikus, hogy „rossz” döntést is hozhatunk. A Demokráciapajzs ezzel szemben azt mondja: a szavazat csak akkor jó, ha helyes. És ki dönti el, mi helyes? Természetesen a pajzs.
Hát, ha ti így, akkor én írástudói felelősségemtől indíttatva démoszvédő Brüsszel-szótárat kezdek írni, vagyis lefordítom az istenadta népnek a fogalmaitok mögöttesét.
Íme a mai adag:
Demokráciapajzs fn.
Brüsszeli találmány. Olyan védelmi eszköz, amelyet fordítva szereltek fel: a fogantyúja van kifelé, a tüskéi pedig befelé, a védett személy (lásd: Nép) irányába néznek. Funkciója nem a külső támadás elhárítása, hanem annak biztosítása, hogy a demokrácia a démosz zavaró közreműködése nélkül is zavartalanul működhessen.
Lásd még: Gyámügy, politikai.
Tényellenőr fn.
A 21. század önfelkent papja. Nem választották, nem kérdezték, de kinyilatkoztat. Ő rendelkezik a kizárólagos joggal annak eldöntésére, hogy mi a Valóság. Feladata nem a tévedések korrigálása, hanem a hatalmi szóval kijelölt „igazság” tudományos mázzal való leöntése. Függetlenségét az garantálja, hogy kizárólag azoktól fogad el pénzt, akiknek az igazát védi.
Ellenállóképesség (Resilience) fn.
A politikai engedelmesség eufemizmusa. Egy társadalom akkor „ellenálló”, ha a polgárai immunisak a saját tapasztalataikra, és reflexszerűen elutasítanak minden információt, ami nem a hivatalos csatornákon érkezik. A sikeresen „ellenállóvá tett” polgár már nem kérdez, csak helybenhagyólag bólogat.
Szinonima: Idomított.
Információs integritás kif.
Cenzúra, munkaruhában. Az az állapot, amikor a közbeszédet sikerült annyira megtisztítani az eltérő véleményektől, hogy a választási eredmény végre „helyes” lesz. Ha a választók rosszul döntenek, az integritás sérült, és a rendszert újra kell indítani (lásd: Demokráciavédelem).
Külföldi befolyás fn.
Két típusa van:
- Rossz befolyás: Bármely nemzeti eredetű gondolat, vagy a nemzeti érdek érvényesítése.
- Jó befolyás: Nyugati nagykövetségek és alapítványok által finanszírozott érzékenyítés. Ez utóbbi nem befolyásolásnak, hanem „civil társadalomépítésnek” minősül.
Polgári kompetencia fn.
Az a feltételezés, hogy a választópolgár alapjáraton kiskorú. Olyan szellemi hiányállapot, amelyet brüsszeli tanfolyamokkal, érzékenyítéssel és helyesbítő algoritmusokkal kell orvosolni, amíg az alany el nem éri azt a fejlettségi szintet, hogy magától is a progresszív elitre szavaz.
Démosz (Nép) fn, arch.
A demokrácia legnagyobb kockázati tényezője. Kiszámíthatatlan, érzelgős tömeg, amely hajlamos félrekattintani. A Demokráciapajzs (lásd fent) legfőbb ellensége, akitől a demokráciát meg kell menteni.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
A baloldali elemzők politikai célból felsrófolták a Tisza-előnyt, de már látják, hogy mi a valóság, és elkezdték ehhez közelíteni a számaikat – értékelt a szakértő.
A drónok és az autonóm rendszerek totálisan új hadviselést hoztak: a gombnyomásra legyilkolható ellenség korát. De ettől még nem lesz videójáték a háború. Vukics Ferenc katonai szakértővel beszélgettünk.
„Ideális választás, Brüsszelnek és Kijevnek” – fogalmazott a külügyminiszter.
Nem mondhatnak el mindent, mert akkor megbuknak.
A Nyugat-Balkán esete után a Kaukázus államaiban sem bíznak már az Európai Unióban
Különleges adással jelentkezett a CashTalk: Hoppál Hunor műsorvezetésével Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és Petri Bernadett miniszteri biztos Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter dokumentuma alapján beszélte át, milyen pénzügyi pályára állíthatja az EU Ukrajna finanszírozását.
22 éve hunyt el tragikus hirtelenséggel a közönségkedvenc magyar futballista.
A nap sztorija a 719 nap után góllal visszatérő védőé.