Brüsszel új terve komoly változásokat hozhat, Ukrajna is eleshet egy kulcsfontosságú jogtól

A Vijesti montenegrói lap szerint az uniós taggá válás után Ukrajna és a többi új belépő nem élhetne vétójoggal más csatlakozni kívánó országok tárgyalási folyamatának megakasztására. A lap uniós forrásai szerint Montenegró csatlakozási szerződésébe olyan szabályt illesztenének, amely egyetlen területen nem biztosítana vétójogot az új tagoknak, szemben az őshonos tagállamokkal. Minden más kérdésben továbbra is ugyanúgy vétózhatnának, kivéve az úgynevezett időszakos védzáradékokat, amelyek hat hónaptól több évig tartó korlátozásokat írhatnak elő.

Ukrajna kimaradna a bővítés vétójogából

A Vijesti szerint a német javaslatot az uniós tagállamok jelentős része teljes mértékben elfogadta, és gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy ez kerüljön be Montenegró csatlakozási szerződésébe. A lépés fő célja a lap uniós forrásai szerint az, hogy megakadályozzák a nyugat-balkáni történelmi viszályok átgyűrűzését az unió bővítési folyamatába. A lap hangsúlyozza, nem kell különösebb jártasság az európai balkáni kapcsolatok terén ahhoz, hogy megértsük, a javaslat elsődleges mozgatórugója az, hogy Szerbia és Koszovó ne tudják egymást blokkolni.

A cikk szerint Edi Rama albán miniszterelnök már jelezte, hogy Tirana kész lemondani erről a vétójogról, sőt kifejezetten szívesen adná fel. A Vijesti által idézett forrás úgy fogalmaz: 

A cikk szerint a vétójog elvételéről szóló vita eredetileg német agytrösztök és brüsszeli újságírók felvetéseiből indult, majd a Financial Timesban adott interjúja miatt Marta Kos európai biztost is érintette, erről a Mandiner is írt. A lap szerint azonban „válaszait félreértelmezték”, és a brit lap később javította a szöveget, bár a közvélemény erre alig figyelt fel. Kos ugyanis nem a vétó megszüntetéséről beszélt, hanem a korábban is létező védzáradékokról, amelyek – ahogy a Vijesti írja – „már Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozási szerződésében is szerepeltek”.

A lap felidézi, hogy a védzáradékokat korábban nem követte komoly ellenőrzés, ami hibás gyakorlatnak bizonyult, különösen Bulgária esetében, amely anélkül úszta meg a következményeket, hogy maradéktalanul végrehajtotta volna a feltételeket. Éppen ezért az EU most részletesebben és szigorúbban határozza meg a vizsgálatot és a szankciókat, különösen 

• a jogállamiság, 
• a korrupcióellenes fellépés 
• és a pénzmosás elleni küzdelem területén.

Új csatlakozási szerződés új keretek között

A Vijesti úgy tudja, a védzáradékok már a ratifikációs időszakban érvényesülhetnek, vagyis attól a pillanattól, hogy aláírják a csatlakozási szerződést, egészen a formális belépésig. 

A lap beszámolója szerint uniós jogi szakértők úgy vélik, hogy az olyan mélyebb változtatások, mint például a Lisszaboni Szerződés 7. cikkének módosítása, nem valósíthatók meg egy csatlakozási szerződésen keresztül. A Vijesti forrásai szerint ez túl kockázatos lenne, mert a 7. cikk gyenge hatékonysága ellenére is olyan terület, amelynek újranyitása „Pandora szelencéjét” nyitná meg.

A Vijesti információi szerint Montenegró jó esélyekkel rendelkezik arra, hogy decemberben öt tárgyalási fejezetet lezárjon, bár a lap hozzáteszi, ez még nem teljesen biztos. Franciaország egyes fenntartásai miatt Podgorica intézményeinek – a parlamentnek és a kormánynak – még több vállalást kell teljesítenie december 10-ig. A források szerint a Velencei Bizottságra váró alkotmánybírósági kinevezések elmaradása nem akadályozza ugyan a fejezetek lezárását, de a bővítési vitában problémaként előkerülhet. A cikk szerint a munkát egy ad hoc munkacsoport is segíti, amelyet kifejezetten Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozására hoznak létre. 

A Vijesti beszámolója rámutat, hogy a 31. fejezet lezárását a következő időszakra halasztották, mert a Bizottság szerint kockázatos lenne most erőltetni, és ezzel felesleges vitákat, sőt akár blokkolási kísérleteket is előidézhetne például Horvátország részéről. Ez pedig – ahogy a lap fogalmaz – „az utolsó dolog, amire Podgoricának most szüksége van”.

A lap hozzáteszi, hogy a bővítés egészét mérgezővé tette Szerbia és Oroszország hibrid háborúja, valamint az Ukrajna elleni tényleges orosz támadás, ezért a tagállamok különösen óvatosak minden olyan ponttal kapcsolatban, amely újabb konfliktusokat ültetne át az uniós döntéshozatalba.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP