Trump nem rejtette véka alá mit gondol az EU-ról: mi a szövetség jövője?

Az elmúlt napokban olyan nyomás zúdult az Európai Unióra az Egyesült Államokból, amelyet még a brüsszeli diplomaták is megdöbbenéssel írnak le: „nem verés ez, hanem püfölés”. Washington figyelmeztetései – mindenekelőtt Trump üzenetei – egyértelművé tették, hogy a transzatlanti kapcsolatok jövője nem azon múlik, mennyire harsányan hivatkozik magára az EU mint a „multilateralizmus bajnoka”, hanem azon, hajlandó-e végre megváltoztatni a működését.

Az Euronews szerint mindezt a Nemzetbiztonsági Stratégia indította el, amely arra figyelmeztet: az EU-nak „civilizációs eltörlés” kockázatával kell számolnia, ha nem fordítja vissza szabályozási és politikai irányát. 

A bírálatok ezt követően globálissá váltak, amikor Elon Musk a digitális szabályszegés miatt kiszabott uniós bírság kapcsán azt üzente: az EU-t meg kellene szüntetni. A brüsszeli vezetőket komisszároknak nevezte, és kijelentette, hogy a blokk már nem demokrácia. Hétfőn a sajtónak nyilatkozva Donald Trump is csatlakozott ehhez a felháborodáshoz. 

Európai diplomaták szerint a megszólalások már inkább beavatkozásnak tűnnek, mint partneri kritikának. Mások úgy vélik, a vita valódi lényege nem a 120 millió eurós bírság – amely jóval alacsonyabb a Google-re kivetett több milliárdos büntetéseknél –, hanem az elv: az EU ragaszkodik ahhoz, hogy saját szabályait saját szuverenitása alapján érvényesítse. 

Trump és az EU jövőjének amerikai képlete

Az amerikai stratégia ugyanis világosan kimondja: 

Ez a fordulat egyszerre egyszerű és sokatmondó. Washington azt szeretné, ha 

• a kontinens visszatérne eredeti identitásához, 
• lazítana a központosító törekvéseken, 
• és leépítené a mindent beborító bürokráciát, amely az amerikai szemében már inkább akadálya, mint motorja az együttműködésnek.

A dokumentum ennél is tovább megy: az USA kapcsolatait Európa hazafias pártjaival erősítené. A forrás szerint nem részletezik, kikre gondolnak, de nyilvánvaló, hogy a brüsszeli túlhatalmat visszaszorítani kívánó konzervatív erőkre. 

Csakhogy mindennek ára van. Az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett: „a szövetségesek nem avatkoznak be egymás belső demokratikus folyamataiba”. A német kancellár hasonló hangot ütött meg, mondván: Európa demokráciáját nem kell megmenteni, az amerikai bírálatok több pontja pedig „elfogadhatatlan”.

Josep Borrell azonban ennél is tovább ment, amikor arról beszélt, hogy az USA valójában az EU meggyengítésére törekszik: szerinte Washington „fehér Európát, nemzetekre bontva” szeretne látni, amely jobban megfelelne amerikai külpolitikai céloknak. Azt is hozzátette: az európai vezetőknek ideje „megállítani a látszatot, hogy Trump ne lenne ellenfelünk”.

Közeledő gazdasági vihar, távolodó érdekek

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a brüsszeli intézmények láthatóan nem tudnak egységesen reagálni. Ursula von der Leyen sem az amerikai stratégiai dokumentumot, sem a Musk-ügyet nem kommentálta, a Bizottság inkább a feszültség csillapítását választja. 

A kritikusok ezt megalázónak nevezték, a Bizottság azonban azt mondta: ez volt a felelős döntés, mert Európa biztonsága – mindenki fejében ott lebegve Ukrajnával – fontosabb, mint a gazdasági presztízs.

Sőt, Washington többször jelezte, hogy az EU irreális várakozásokat táplál a háború kimenetelével kapcsolatban. A helyzet ironikus módon közelebb hozta a kontinens konzervatív pártjait az amerikai adminisztrációhoz, míg a brüsszeli elit inkább sértődötten reagál.

A végeredmény: Európa nemcsak politikai értelemben szorul hátrébb, hanem gazdaságilag is kiszolgáltatottabbá válik. Nem segít az sem, hogy a Bizottság és a tagállamok továbbra sem mutatnak egységes választ a Trump-adminisztrációval szemben. A védelmi biztos szerint Európának saját útját kell járnia, több önállósággal, kevesebb várakozással Washington döntéseire. A probléma csak az: Európának fogalma sincs, merre van ez a „saját út”.

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP